A VIGILIA TÖRTÉNETE

Az alapítás (1935–1944)

1936

A folyóiratot 1935-ben alapította a magyar neokatolikus mozgalom néhány kiemelkedő képviselője, Aradi Zsolt, Balla Borisz és Possonyi László. Céljuk az volt, hogy a kultúra és a hit találkozását, a katolikus szellemű irodalom megújulását és a magyar katolikus egyház korszerűsödését előmozdítsák. Az egyetemesség jegyében tágították és mélyítették a katolikus gondolkodást: felkutatták és felmutatták az irodalom, sőt az emberi kultúra minden igaz értékét; az Istent keresők számára pedig a misztika útjait tárták fel, a szentek példáján tájékozódva keresték a hétköznapi kereszténység lehetőségeit. Új távlatokat nyitottak a magyar irodalom horizontján is: megalkották az irodalomnak keresztény indíttatású, spirituális ihletésű szemléletét, s felmutatták az irodalom transzcendentális, Istenre nyíló értékeit.

A lap 1935-től 1944 márciusáig elsősorban francia mintákra tekintve közölt irodalmi, irodalomtörténeti, művészeti és filozófiai tanulmányokat. A kortárs francia írók és filozófusok (Paul Claudel, Francois Mauriac, Georges Bernanos, Gabriel Marcel), mellett figyelemmel kísérte más nemzetek irodalmát is. Maga köré vonta a fiatalabb írónemzedék kiemelkedő képviselőit (Lovass Gyula, Rónay György, Sőtér István, Thurzó Gábor és mások), kiszélesítve így a magyar katolikus gondolkodás látóhatárát. A német megszálláskor az akkori főszerkesztő, Possonyi László megszüntette az évnegyedes kiadványként induló, de akkor már havi folyóirattá nőtt lapot.

A német megszálláskor az akkori főszerkesztő, Possonyi László megszüntette az évnegyedes kiadványként induló, de akkor már havi folyóirattá nőtt lapot.

1936

Possonyi László

Possonyi László

Mécs László

Mécs László

Balla Borisz

Thurzó Gábor

Francois Mauriac

Francois Mauriac

Georges Bernanos

Georges Bernanos

Gabriel Marcel

Gabriel Marcel

Schütz Antal

Schütz Antal

Nehéz évtizedek (1946–1989)

A háború után 1946-ban indult újra a lap, Sík Sándor és Juhász Vilmos szerkesztésében. Juhász Vilmos külföldre távozása után haláláig Sík Sándor szerkesztette a lapot, elsősorban Rónay György segítségével. 1949-től a lap példányszámát és terjedelmét drasztikusan csökkentették, az írásokat cenzúrázták, a szerkesztőket és munkatársakat folytonosan zaklatták. 1956 után a lap szerkesztéséből akkor már oroszlánrészt vállaló Rónay Györgyöt erőszakkal eltávolították a laptól, s oda csak 1969-ben térhetett vissza. A lap mindezek ellenére segítette a keresztény értelmiség tájékozódását, egy modernebb egyházkép kialakítását, s fórumot biztosított az elhallgattatott "polgári" íróknak. E tényezők indokolják, hogy a viszontagságos körülmények ellenére a Sík Sándor nevével fémjelzett korszak a lap első virágkorát hozta a világháború után.

Rónay György

Rónay György

Sík Sándor

Sík Sándor

A Vigilia nevéhez méltóan a virrasztó szerepét vállalta ebben az időben: az országra erőszakkal rákényszerített szűkkörű ideológia légkörében őrizte és hirdette a szellem és a gondolat, a művészet és a humánum tágasságát; a fojtogatóan szűk keretek közé szorított hitélet számára közvetítette az egyház egyetemességét, a II. Vatikáni zsinat megújult s megújító szellemiségét; az elnémított írók számára menedéket s életlehetőséget adott írásaik közlésével; a Nyugaton élő, s ezért idehaza kitagadott s elhallgatott íróknak fórumot biztosított műveik szemlézésével, s mihelyt lehetőség nyílott rá írásaik közlésével. Rónay György tíz éves szerkesztői tevékenysége idején a folyóirat a magyar szellemi és keresztény élet legrangosabb orgánumává lett.

A lap küldetésként vállalt nyitottsága s a II. Vatikáni zsinattól tanult szellemiség indította szerkesztőit arra, hogy a hetvenes években párbeszédet kezdjenek a másként gondolkodókkal, így a nem-hívőkkel, a marxistákkal is. E tágasság ösztönözte a lapot az ökumené szellemének vállalására, s ez vezette akkor is, amikor tudatosan adott helyet a fiataloknak.
1985-ben ünnepelte a lap fennállásának 50. évfordulóját a Kossuth Klubban rendezett esten.

Thurzó Gábor

Thurzó Gábor

Ottlik Géza

Ottlik Géza

Mándy Iván

Mándy Iván

Pilinszky János

Pilinszky János

50. évforduló ünnepi műsora

Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes

Mihelics Vid

Mihelics Vid

Nyíri Tamás

Nyíri Tamás

A jelen (1989–)

Az 1989-90-es változások következtében nemcsak az ország politikai szerkezete alakult át gyökeresen, hanem szellemi arculata is. Más helyzetben találta magát a Vigilia is, hiszen számos rangos kulturális és több értékes katolikus kiadvány között kellett megtalálnia saját régi-új hangját. A Vigilia ma is az aktív keresztény értelmiség lapja, amely igyekszik hozzájárulni az országot leginkább érintő társadalmi és politikai, kulturális és eszmei kérdések keresztény szellemű tisztázásához, s próbálja életre kelteni az elmúlt évtizedekben háttérbe szorított emberi és keresztény életértékeket, újra megalkotva hitnek és kultúrának szintézisét. Változatlan missziója a mai napokban az, hogy gyors változások közé kényszerült világunkban őrizze keresztény értékeinket, és szembesítse korunkkal.

Image
Image

A lap főszerkesztői:

  • Possonyi László (1935)
  • Balla Borisz (1936-1937)
  • Possonyi László (1938-1940)
  • Mécs László, Possonyi László (1941-1942)
  • Possonyi László (1943-1944)
  • Juhász Vilmos, Sík Sándor (1946-1948)
  • Sík Sándor (1948-1963)
  • Mihelics Vid (1964-1968)
  • Rónay György (1969-1978)
  • Doromby Károly (1978-1979)
  • Hegyi Béla (1980-1984)
  • Lukács László (1984-2019)
  • Görföl Tibor (2020- )
Image

A lap 75. éves fennállása alkalmából Szénási Zoltán négy részes tanulmányban foglalta össze a Vigilia történetét:

A Vigilia évtizedei I (1935-1944) In: Vigilia 2010. április, 311.
A Vigilia évtizedei II. (1946-1963) In: Vigilia 2010. június, 462.
A Vigilia évtizedei III. (1963-1978) In: Vigilia 2010. november, 867.
A Vigilia évtizedei IV. (1978 után) In: Vigilia 2011. február,139.

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés