Balassa Péter az elmúlt évtizedek magyar irodalmi és kulturális életét meghatározó alakjaként kiemelkedő szerepet játszott a hazai keresztény gondolkodás és közbeszéd alakulásában is. Munkássága ma is példaértékű arra nézve, hogy „miképpen lehet beszélni egyáltalán a világban ma a hitről”. Évekig a Vigilia, majd a Pannonhalmi Szemle szerkesztőjeként dolgozott, és a „kimondhatatlan Egész”-re, a Létezésre irányuló figyelme alapvetően áthatotta az irodalomról alkotott elképzeléseit is. Különféle irodalmi elemzéseiben és elméleti tanulmányaiban a keresztény hitre vonatkozó utalásai, vallomásos hangvételű írásai szervesen illeszkednek életművébe, amelyben hite sohasem didaktikus módon nyilvánult meg. Kötetünkben hosszabb esszéi (Utószó Ábrahám hallgatásához; Szabadság, kommunikáció, katolicitás) mellett rövidebb írásai, így például a Vigilia karácsonyi körkérdéseire adott válaszai is szerepelnek. Az itt közölt írásoknak mintegy a fele eddig még nem jelent meg kötetben.