Charles de Foucauld 1858. szeptember 15-én született Strassburg-ban, egy gazdag arisztokrata család gyermekeként. Ötévesen először az apját veszíti el, aki Párizsban tüdőbajban hal meg, majd anyját, aki édesapjánál, Strassburgban belehal egy koraszülés következményeibe. Nagyapjánál, de Morlet ezredesnél helyezik el Charles-t és kishúgát, Marie-t. A porosz-francia háború kitörésekor Charles 12 éves. A vereséget követően az ezredes hozzátartozóival Nancyba emigrál. Ez a vereség, s hazája tragédiája komoly sokk a gyermek számára, ezt súlyosbítja még az új köztársasági alkotmány miatti elkeseredés, hiszen a család monarchista szellemiségű. De Morlet ezredes túlságosan engedékeny unokájával, sok szabadságot ad neki, a gyerek, kinek életét meghatározza a szülők és a haza elveszítése, intenzíven megélt elsőáldozását követően álhatatlan és önfejű lesz. A Nancyben látogatott iskola szellemiségét Voltaire befolyásolta, ez hat a fiúra is. Élénk tudásszomjtól hajtva Claude Bernhard kutatásaival és kísérletező-módszereivel foglalkozik, nagyon érdeklődik Taine és Renan írásai iránt. Unokatestvére, a kilenc évvel idősebb Marie Moitessier második anyja lesz, a fiú nagyon szeretné magáénak tudni. Marie azonban 1874-ben férjhez megy - ez újabb sokk Charles számára. Ebben az időszakban azt hirdeti, szakított hitével, tizenhét évesen agnosztikusnak vallja magát. „Egyetlen istenbizonyíték sem volt elég meggyőző számomra.” Tizenkét éven keresztül „sem nem tagad, sem nem hisz”.