Kalkuttai Teréz Anya az elmúlt századnak egyik legismertebb személyisége volt szerte a világon. Szentnek tartották még az egyháztól távol állók is, a század egyik legjelentősebb egyéniségét látták benne a nem hívők is. Ez az alacsony, törékeny apáca az egész világot bejárta Istennek a szegények, a nyomorultak felé forduló szeretetével. Nincs ma olyan földrész, amelyen ott ne lennének az általa alapított szerzet, a Szeretet Misszionáriusai nővérei, hogy munkájukkal tegyenek tanúságot Isten szeretetéről.

Ezért is keltett világszerte akkora szenzációt ez a könyv, amelyik alig egy éve jelent meg az Egyesült Államokban. Azokat a bizalmas följegyzéseit, gyóntatóinak, egyházi elöljáróinak írt leveleit tartalmazza, amelyek boldoggáavatási eljárása során kerültek elő.

Megrendítő olvasmány ez a dokumentumgyűjtemény: Teréz Anya – a Getszemáni kertben szenvedő Jézushoz hasonlóan – átélte az Istentől elhagyatottság kínját, mégis, mindhalálig, Istenbe vetette bizalmát. Nemcsak munkájával, de szenvedésével is szolidaritást vállalt így a világ összes elhagyatottságával, szenvedésével.