2012-ben a perui Limában konferenciát szerveztek arról, hogy miként viszonyul az oktatás és a nevelés kérdéseihez az ágostonrendiek hagyománya. A konferencia plenáris előadását az ágostonos közösség általános rendfőnöke, egy bizonyos Robert F. Prevost tartotta. Az előadó halálosan komolyan gondolta, hogy a katolikus iskolában kézzelfoghatóan jelen lehet Isten országa, mert a tanulás közös folyamata lépten-nyomon kaput tud tárni az evangéliumra. […] Robert F. Prevost a belső világ felfedezését is hangsúlyozta. Mindenkinek rá kell találnia – Szent Ágoston kifejezésével élve – a »belső tanítóra«, »aki előtt nem kell szégyellnie magát«: a belső tanító pedig természetesen nem más, mint a belül rejtetten jelen lévő Krisztus. A belső tanító iránti tisztelet a diákok végső önállóságának tiszteletben tartását jelenti, annak az önfelfedezési útnak a méltánylását, amelynek során valóban önmagukká válhatnak. Ahogyan ugyanis Szent Ágoston fogalmazott: »Melyik szülő lenne oly balga, hogy azért küldje iskolába a gyerekét, hogy megtudja, mit gondol a tanára?«” – írja Görföl Tibor főszerkesztő a szám élén bevezetésként „A holnapután iskolája” című tematikus összeállításhoz.

A tematikus összeállítás Gloviczki Zoltán „A holnapután iskolája” (Open Books, Budapest, 2024) című munkája köré szerveződik. Az első részben Balogh Bence, Bölcsföldiné Türk Emese, Heltai Zsófia, Juhász-Laczik Albin OSB, Lannert Judit és Szontagh Pál osztja meg gondolatait a könyvről, illetve az abban felvetett kérdésekről. Az összeállítás második része Szőnyi Szilárd vezette kerekasztal-beszélgetés Kézdy Edit, Barlay Bence, Csapodi Zoltán és Zsódi Viktor SchP részvételével. Végül Gloviczki Zoltán „Párbeszéd holnaputáni iskolánkról” címmel szól hozzá a könyvéről leírt és a kerekasztal-beszélgetésben megosztott reflexiókra.

Az októberi szám másik tematikus összeállításának címe „Milton, a Szent Fény költője”, amelyben Péti Miklós bevezetője után az „Elveszett Paradicsom” 3.1–55. részét olvashatják Péti Miklós próza-, illetve Nádasdy Ádám és Horváth Viktor verses fordításaiban. Zámbóné Kocic Larisa „»Világtalan és mégis sasszemű«. Milton vakságáról”, Ittzés Gábor „»…teremtés nélkül létező / ragyogó esszencia ragyogó / kiáradása«. Az Elveszett Paradicsom 3. könyvének invokációja a Szent Fényhez” és Cyriack Skinner „John Milton élete” című írása szerepel még az összeállításban.

A Szép/Írás rovat Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián, Nyilas Atilla és Villányi László verseit közli. Az Esszék rovatban Balogh Vilmos Szilárd „Türelmes forradalmár – Yves Congar (1904–1995). Halálának 30. évfordulójára” és Yves Congar „A hatalom értelmezése”című írása olvasható.

A Kritika rovatban Gájer László méltatja Ferenc pápa „Remény. Önéletrajz” című könyvét. A Szemle rovatban Hervay Gizella „Siratók és keservesek” és Selyem Zsuzsa „Kicsi kozmosz” című könyvéről találnak recenziókat.