„Számvetéssel kezdve: bencés szerzetesként szinte csak olyan emberekkel találkozom Pannonhalmán, akiknek keresztény hitét valamilyen irányba már formálták előttem, vagyis a kérügma első meghirdetésében szinte semmi tapasztalatom nincsen. Akár 18–19 éves érettségiző fiatalemberekkel kerülök kapcsolatba, akár vissza-visszajáró, monostorunkban és bazilikánkban oázisra találó lelkigyakorlatozókkal, vagy éppen az egyik plébániánk hűséges, maroknyi közösségével a vasárnapi szentmiséken: már ismerik a Jézus Krisztusról szóló örömhírt, bár lehet, hogy ennek felszabadító, életet adó erejét – még vagy már – nem tapasztalják a mindennapokban. Szülőként, hittanárként, kísérőként vagy felszentelt szolgaként talán ezek a legnehezebb megéléseink a hit átadásának szolgálatában: amikor Isten Szentlelkének szabadsága nem tör fel olyan erővel a szívekben, hogy az valóban mindent lángra gyújtson, és így másokat, többeket is vonzzon. Ugyanakkor meg vagyunk győződve arról, hogy végső soron a felszabadító növekedést az Úr adja” – írja Kisnémet Fülöp OSB a legújabb számunk élén, amelynek témája a vallási szocializáció.

A tematikus összeállításban Hidas Zoltán „A belső ember mai alakjai. A vallásosság nyomában”, Pusztai Gabriella „A vallási szocializáció ökológiai modellje”, Sütő Bertalan Balázs „A vallási és spirituális fejlődés kapcsolati kontextusa a valláslélektanban” és Martin Werlen OSB „Vakfoltok – a remény helyei” című tanulmányát olvashatják. A Napjaink rovatban Simic Ágnes „Imára nevelés Angliában, magyar nyelven”, Heim Kata RSCJ „Gondolatok az imádságra tanításról”, Szabó Márton Fülöp „Mit szólnál, ha találkoznál Istennel? – a kamasz fiúk és az ima” és Csépányi Gábor „»Uram, taníts minket imádkozni!« (Lk 11,1). Az imádság tanulása/tanítása a szemináriumban” című írása szerepel. Az Egyház a világban rovat Adelson Araújo dos Santos SJ „A keresztény hit átadása az amazóniai térség őslakos közösségeiben. Milyen alapelvek és gyakorlatok mentén?” című írását közli. A Vigilia beszélgetése rovatba Kisnémet Fülöp OSB készített interjút Zsódi Viktor piarista tartományfőnökkel és Kalmár Petrával, a tartományfőnökség munkatársával a 2025 tavaszán a Szerzetesi Iroda gondozásában megjelent, „Találkozások. Segédlet az iskolai lelkinapok vezetéséhez” című módszertani kiadványról és az iskolai lelki napok szervezésének tapasztalatairól.

A Mai meditációk rovatban Hannes Böhringer „Békésen” című elmélkedése, a Szép/Művészetben pedig Ujvárosi Emese „Három a magyar biedermeier igazság. Gondolatok a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításainak ürügyén” című írása olvasható.

A szépirodalmi részben Acsai Roland, Halmai Tamás, Kőrössi P. József és Lukács Flóra versei, Hetényi Zsuzsa „Patakzó szavak. Sunt lacrimae rébusz (sic!)” című esszéje, Draskóczy Eszter „Az anyai fájdalom nyelve. Poétikai és retorikai alakzatok az Ómagyar Mária-siralomban” című tanulmánya, valamint Jallosics András SchP (1791–1862) „Egy apa intelmei fiához, Alexishez, aki tanulás céljából a városba indul” című, eredetileg latinul íródott verse szerepel Kőrizs Imre fordításában és bevezetőjével. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Zoltán Gábor elemzi Rakovszky Zsuzsa „Egyirányú utca” című versét.

A Kritika rovatban Darab Ágnes ír részletesen Láng Zsolt „Az emberek meséje” című regényéről, a Szemle rovatban pedig Kamarás István OJD „Egyházszociológiai szövegek és feladatok”, Medgyesy S. Norbert „A gyógyulás helye. Szent Vitus hazai tisztelete, Velem-Szentvid története, áhítatformái és a perenyeiek fogadalmi zarándoklata” és Tófalvi Zselyke „Randevú a Fekete Nyúlban” című könyvéről találnak recenziókat.