Számunk élén Görföl Tibor főszerkesztő az osztrák Franz Jägerstätterről emlékezik meg, akit 1943. augusztus 9-én végeztek ki, mivel nem támogatta a nemzetiszocializmust, és nem volt hajlandó eleget tenni a katonai szolgálatot előíró parancsnak. Franzot – aki „az ellenszélben is kitartott a lelkiismerete mellett, rengeteget imádkozott, böjtölt, s amíg tehette, naponta szentmisére járt” – 2007. október 26-án avatták boldoggá.

Martos Levente Balázs a készülő ökumenikus bibliafordítás hátteréről ír, melynek célja „olyan bibliai szöveg elkészítése, amely a hagyományos, egyházi és liturgikus használatban álló fordításoknál dinamikusabb, könnyebben érthető és gördülékenyebb”. A már megszületett próbafordítások közül Péter első levelét közöljük, hogy a tágabb egyházi és egyházon kívüli közvélemény is értesüljön a kezdeményezés első eredményeiről, és véleményt alkothasson azokról. Olvasóink benyomásait, észrevételeit és javaslatait szeretettel várják az alábbi email címen: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

A Tanulmányok rovatban három írást olvashatnak: Dudás György: „Az örökkévalóság isteni attribútuma mint kapocs a Biblia és a filozófusok Istene között”, Endrédy Balázs: „Az ima motivációs hátterének tárgykapcsolatelméleti perspektívája” és Kovács Endre: „A cselekvés értéke Dietrich Bonhoeffernél”. A Vigilia beszélgetése rovatba Varga-Jani Anna készített interjút Holger Zaborowskival, az erfurti egyetem teológiai karának filozófiaprofesszorával „Szabadság és kegyelem. Filozófiai és teológiai megközelítések” címmel.

A szépirodalmi részben Markó Béla és a közelmúltban elhunyt Fecske Csaba versei mellett Szénási Zoltán „Jó és rossz varázs. A költői megszólalás átértékelése Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseiben” című tanulmánya, valamint Mátyus Norbert „Petrarca magyarul, prózában” és Nádasdy Ádám „Shakespeare szonettjei prózában” című írásai és fordításai szerepelnek.

A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Molnár Illés elemzi Kerényi Grácia „Testnek feltámadása” című versét. A Dokumentumok rovatban Bélyácz Katalin válogatást ad közre Kerényi Károly lányához, Gráciához írt leveleiből, amelyek Kerényi Magda hagyatékával együtt 2002-ben kerültek a Pécsi Tudományegyetem Klasszika-filológia Tanszékére.

A Kritika rovatban Radics Viktória Nádas Péter „Helyszínelés”, Vörös István pedig Kemény István „Lovag Dulcinea” című könyvét méltatja. A Szemle rovatban Bárány Zsófia „»Lelke mélyén szabadröptű szellem«. Lonovics József, egy magyar főpap a reformok világában” című könyvéről és Kohán Ferenc „Kikötők, ködös, napos tájak” címmel a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum Galériájában rendezett kiállításáról olvashatnak ismertetést.