„Fél évszázaddal ezelőtt, 1974. február 18-án az argentin jezsuita rendtartomány találkozóján Jorge Bergoglio egyebek mellett arról beszélt, hogy »ha meg akarjuk tudni, mit hisz az egyház, a tanítóhivatalhoz kell fordulnunk (mert a tanítóhivatal dolga a tévedhetetlen tanítás), ha viszont azt akarjuk megtudni, hogyan hisz az egyház, a hívő néphez kell fordulnunk«. Az elmúlt tizenkét évben az volt tapasztalható, hogy e két pólus termékeny feszültsége szüntelenül áthatotta mindazt, amit Ferenc pápa kezdeményezni próbált. De nemcsak a tanító és a tanuló egyház feszültsége volt megfigyelhető, hanem a világ globális folyamatainak és a hétköznapi élet konkrétságának összekapcsolása is. Soha nem beszélt még pápa ennyit a kortárs történelmi katasztrófákról, de az is ritka, hogy a mindennapi jelenségeknek ekkora figyelmet szentelt volna” – írja számunk élén Görföl Tibor főszerkesztő „Az elmúlt tizenkét év” című vezércikkében.
„A megtérés” című tematikus összeállításban László Virgil „A megtérés értelme az Újszövetségben”, Zátonyi Maura OSB „Kezdetről kezdetre. A conversatio morum dinamikája Szent Benedek regulája alapján” és Török Csaba „Megtérés és egyház. Gondolatok a strukturális bűn és a megtérés kapcsán” című tanulmányát olvashatják. A Napjaink rovat Fehérváry Jákó OSB „A növekedés nem jár zajjal”, Guba András SchP „A szüntelen megtérés gyakorlása”, Laczkó Zsuzsanna SCJ „Életrendezés a Szent Ignác-i lelkigyakorlatokban”, Őss Mónika „Valami rendeződni vágyik”, az Egyház a világban Keszeli Sándor „Megtérés, első igehirdetés és katekézis kapcsolata a Katekézis Direktóriumában” című írását közli.
Az Esszék rovatban Dorothy Day „A szeretet túlcsordul” című önéletrajzi regényrészlete olvasható Gájer László bevezetőjével, a Múltunk és jelenünkben pedig Tusor Péter „Az évszázada elhunyt Fraknói Vilmos és a Monumenta Vaticana [Hungariae] alapítása” című írása.
A szépirodalmi részben Jon Fosse: „A hit misztériuma”, Földváry Kinga: „»Nincs többé nyugtunk, a régi függelemben«. Megtérők és áttérők az angol irodalomban” című tanulmánya mellett Christian Bobin rövidprózái és Fellinger Károly, Géczi János, Halmai Tamás, Izsó Zita, Kulin Borbála, Kürti László, Vörös István versei szerepelnek. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Mátyus Norbert elemzi Kukorelly Endre „Egy gyógynövény-kert” című versét.
A Szemle rovatban Robert Barron: „Eucharisztia”, Éric-Emmanuel Schmitt: „Jeruzsálem kihívása. Utazás a Szentföldre”, Vörös István: „Nemet mondani” és a „Giuseppe Garampi és az egri Eszterházy-könyvtár gyarapítása, 1776–1790. Dokumentumok” című kiadványokról találnak recenziókat.
