Legújabb számunk élén Ternyák Csaba „Húsvéti hitünk távlatai” című írása olvasható, majd tematikus összeállítás „Isten és a csend” címmel: Gyurkovics Miklós: „A csend misztikája: patrisztikus reflexiók”, Görföl Tibor: „Szemlélődő kapcsolatkeresés: Basil Pennington”, Basil Pennington OCSO: „A csend terei” és Laczkó Zsuzsanna SJC: „A bennünk élő Krisztushoz vezető út. Jálics Ferenc SJ csendmeditációs lelkigyakorlata”. A témához kapcsolódik a Vigilia beszélgetése rovatban Gájer László Baán Izsákkal készített interjúja, a Szép/Művészet rovatban Büky Virág „Bartók csendjei” című írása és a Szép/Írásban két tanulmány: Tukacs Tamás: „Csendek, hangok, melankólia: Jon Fosse Nobel-díja kapcsán”, Horváth Kornélia: „Csend és (el)hallgatás az 1945 utáni magyar irodalomban (Ottlik, Pilinszky, Nemes Nagy)”.

A szépirodalmi részben Gergely Ágnes, Czesław Miłosz, Bokros Judit, Markó Béla versei és Darvasi László regényrészlete szerepel még. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Bartusz-Dobosi László elemzi Halmai Tamás: „Noli me tangere” című versét.

Folyóiratunk tematikus összeállítással emlékezik meg Byron halálának kétszázadik évfordulójáról is: Kőrizs Imre: „Bickersteth Johanka ébresztése”, Péti Miklós: „»Childe Harold, a rév, mely felé igyekszem«. Kosztolányi újonnan előkerült Childe Harold fordításáról”, illetve részletek olvashatók a Childe Haroldból Kosztolányi Dezső, Nádasdy Ádám és Imreh András fordításában.

A Kritika rovatban Horváth Csaba méltatja Tompa Andrea „Sokszor nem halunk meg” című regényét, a Szemle rovatban pedig Baán Izsák „Szóra bírt magány. Közösségben egymással és Istennel”, Sztehlo Gábor „Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben”, Kende Tamás „Embermentés, vagyonmentés, státuszmentés 1944–1945-ben Sztehlo Gábor emlékezetében” és Nógrádi Gábor „Akit keresnek: Jesua” című könyvéről találnak recenziókat.

Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

(Folyóiratunkra előfizethetnek a honlapunkon, ahol az egyes számokat is megvásárolhatják.)