„A szökőév ellenére idén nagyon rövid lesz az idő a liturgikus év két nagy ünnepköre között. Alig zárult le a karácsonyi ünnepkör, és máris belépünk a nagyböjtbe, mintegy ráfordulva a húsvéti eseményekhez vezető útra. Most, hogy ilyen közel került egymáshoz e két liturgikus időszak, újra megkísért a gondolat: miért is kell ezeket így különválasztani? Természetesen ismerjük a választ, tudjuk, hogy az egyházi év szerepe évről évre végigvezetni minket az üdvtörténet eseményein. Ám egyre gyakrabban gondolkodom el azon (és minél több embert van alkalmam meghallgatni tapasztalatiról, kereséseiről, annál gyakrabban), hogy vajon mennyire vagyunk képesek egyben látni a teljes képet; mennyire állnak össze bennünk a részletek teljes egésszé, és ez hogyan alakítja bennünk az Istenről alkotott elképzeléseinket, a vele való kapcsolatunkat, vallásos gyakorlatainkat” – olvasható a szám élén Kővári Magdolna SSS „Gondolatok két ünnep között” című írásában.

A „Hogyan cselekszik Isten?” tematikus összeállításban Válóczy József „Isten csodái a sorok között. Túl az »igen vagy nem« apóriáján”, Török Csaba „Az apátiától a cselekvésig” és Németh István „Isten furcsa dolgai. Isten cselekvése Jób könyvének prológusában” című tanulmánya szerepel. A témához kapcsolódik A Vigilia beszélgetése rovatban Hankovszky Tamás „A keresztről uralkodó király” címmel megjelent interjúja Puskás Attilával.

Az Esszék rovatban Martin Walser „Hiányzik Isten. Nekem” című írása olvasható Görföl Tibor bevezetőjével és fordításában. A Napjaink rovat Ádám Péter „Vallási jelképek tilalma Franciaországban”, a Szép/Művészet Csanádi-Bognár Szilvia „A lelki élet lenyomatai. Richter Sára műveiről” című írását közli. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Ferencz Győző elemzi Imre Flóra „Lassanként ránk esteledik” című versét.

A szépirodalmi részben Acsai Roland, Czigány György, Géczi János, Lövétei Lázár László és Nagy Tímea versei, Gellért Marcell „»Az igért vég« Lear király kettős tükrében” és Szénási Zoltán „»őszinte goromba és találó szó«. Herczeg Ferenc és Babits Mihály” című tanulmánya, valamint Oravecz Imre és Christian Bobin prózái szerepelnek.

A Kritika rovatban Komálovics Zoltán elemzi Géczi János „Az utolsó rózsához” című verseskötetét, a Szemle rovatban pedig Lövétei Lázár László „Zákeus fügefája”, Szávai Dorottya „»A pórusait látni«. Pilinszky-olvasatok”, Hamvas Béla „Silentium” és Andrzej Nowak „Az orosz birodalom áldozatai – a birodalom mint áldozat” című könyvéről találnak recenziókat.

Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

(Folyóiratunkra előfizethetnek a honlapunkon, ahol az egyes számokat is megvásárolhatják.)