„Lőporos hordó – tanultuk mind a gimnáziumban. Mert ott, Szarajevóban dördült el a végzetes lövés, amely kiváltotta az I. világháborút, amely elindította egész Európát azon a lejtőn, amelyen végzetesen zajlik alkonya. Bécsben azt mondják, a Balkán a Ringen túl kezdődik, a Balkan Tours utazási iroda kínálata szerint pedig Magyarországtól délre és keletre. Szegeden a város szereti magát mediterrán jellegűnek titulálni, és ha az ide látogató amerikai turisták összemosnák a Balkánnal, nagy lenne a sértődés. Valahogy minden európai országnak, a Lajtán túl és innen egyaránt megvan a maga balkánja, amit lenézhet, hogy önmagára fölnézzen. […] minden okunk megvan rá, hogy ellátogassunk a Balkánra, hogy közel engedjük magunkhoz. Mert ez az egyik lehetősége annak, hogy magunkban is rádöbbenjünk a magunk balkániságára, ahol – ahogyan Bibó István írja – a józan ész helyett a kollektív hisztéria az ellenállhatatlan motiváció” – olvasható Máté-Tóth András „Balkánon belül” című vezércikkében.

„A kereszténység a Balkánon” című tematikus összeállításban Molnár Antal: „Közel, és mégis távol? Történeti-történészi tűnődések a Balkánról”, Maria Todorova: „Balkáni kultúra, balkáni identitás?”, Nagy Levente: „A keresztény identitás vizsgálatának lehetőségei a 4. századi Valeria provinciában régészeti források alapján”, Baán István: „A későbizánci teológia”, András Szabolcs: „Ortodox teológiák a Balkánon”, Csaplár-Degovics Krisztián: „Az albánok: egy felekezeti kihívásokkal küszködő etnikai nemzet” és Varga Szabolcs: „Távol a Balkántól: Horvátország” című tanulmányát olvashatják. Az Esszék rovatban Ivo Andrić: „A szellemi élet fejlődése Boszniában a török uralom hatása alatt” című írásának részlete szerepel Thomka Beáta fordításában és bevezetőjével. A Vigilia beszélgetése rovatba Máté-Tóth András készített interjút Német László SVD belgrádi érsekkel. Folyóiratunk szépirodalmi részében Mile Stojić és Odisszéasz Elítisz versei mellett Görföl Tibor: „Philip Sherrard és az újabb görög költészet” és Máté-Tóth András: „Hommage à Dževad Karahasan (1953–2023)” című esszéje található.

A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Bartusz-Dobosi László elemzi Kalász Márton: „Zuhanás” című versét. Az Egyház a világban rovat Szilágyi Csaba: „Giesswein Sándor politikai útkeresése. Megemlékezés halálának századik évfordulóján” című írását közli.

A Kritika rovatban Balázs Zoltán ismerteti Craig Calhoun – Dilip P. Gaonkar – Charles Taylor: „Degenerations of Democracy” című könyvét, a Szemle rovatban pedig Thomka Beáta és Forgách Kinga ír Vida Gábor: „Senkiháza. Erdélyi lektűr” című regényéről.

Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.