„Az 1970-es években gyakran vállalkoztak arra a kor legjelentősebb keresztény gondolkodói, hogy felvázolják, miért maradnak az egyházban, miért maradnak a keresztény közösség tagjai. Azokban a viharos időkben számos olyan tanulságos válasz született erre a ma már talán ritkábban hallható kérdésre, amelyből kiderül, hogy fél évszázaddal ezelőtt nem kellett kevesebb feszültséggel, törésvonallal, nehézséggel és emberpróbáló körülménnyel szembenézni, mint ma. Ugyanebben az időszakban kezdődött meg annak hangsúlyozása, hogy már nem is olyan egyszerű elkülöníteni egymástól a hívő és a nem hívő embereket, mert a hit elutasításának, a vallás iránti közömbösségnek, az ateizmusnak bizonyos formái legalább kísértésként rendkívül közel kerülnek az önmagukat hívőnek tartó emberekhez, sőt – ahogyan még bíborosként Joseph Ratzinger szeretette hangsúlyozni – a hit és a hitetlenség határvonala már egyenesen kettészeli magukat a hívő embereket, akik immár számtalan olyan tényezővel találkoznak magukban, amely ellentétes a hittel, de legalábbis feszültségben áll vele” – írja „Miért hiszünk mégis?” című vezércikkében Görföl Tibor főszerkesztő.
Fedinec Csilla: „»Töredék hazácska«. Kárpátalja a nagy háború előtt és alatt” című írása után, az „Ateizmus és igehirdetés” című tematikus összeállításban Kisnémet Fülöp OSB: „A tíz éves Evangelii gaudium forrásai, különös tekintettel a 2012-es püspöki szinódusra”, Urbán József SchP: „»Nincs utolsó vendég«. A keresztény tanúságtételről” és Bernáth László: „A praktikus ateizmus uralma és a kereszténység térvesztése” című tanulmánya olvasható. A témához kapcsolódnak a Napjaink rovatban lelki kísérők és lelkipásztorok beszámolói Isten elfogadásának nehézségeiről: Johann Gyula, Koczor Tamás, Liszkai Tamás, Pálfai Zoltán és Vadász Kinga írásai. A Vigilia beszélgetése rovatba Görföl Tibor készített interjút Rik Peelsszel, a Vrije Universiteit Vallástudományi és Teológiai Fakultásának professzorával.
Folyóiratunk szépirodalmi részében Kurdi Mária: „Az istenhit, a vallás és az ateizmus kérdései Philip Roth két késői regényében” című tanulmánya, Szerhij Zsadan: „A diákotthon” című regényrészlete, Takács Nándor és Juhász Anikó versei olvashatók. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Vörös István elemzi Falcsik Mari: „Megnemvalósulások dicsérete” című versét. A Mai meditációkban Balázs Katalin: „A szégyen a test börtöne. Szerencsétlenség és szégyen mint testközeli tapasztalat Simone Weil és Borbély Szilárd írásaiban” című esszéje szerepel.
A Kritika rovatban Görföl Balázs értékeli Nádas Péter: „Rémtörténetek” című regényét, a Szemle rovatban pedig Kereszty Rókus: „Isten egyháza Jézus Krisztusban”, Tillmann J. A.: „Tengerek, egek” és Krusovszky Dénes: „Levelek nélkül” című könyvéről találnak ismertetőket.
Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
(Folyóiratunkra előfizethetnek a honlapunkon, ahol az egyes számokat is megvásárolhatják.)
