„Józsue könyvéről mondott beszédeiben sok egyéb mellett a rosszról és a gonoszságról is töpreng Órigenész, s részletesen átgondolja, milyen formái, megnyilvánulási módjai és hatásmechanizmusai lehetnek a gonosznak. A tizenötödik homíliában azt a meglepő kijelentést teszi, hogy aki legyőzi önmagában a rosszat, vagy legalábbis a rossz valamely formáját, minden más embernek is segít abban, hogy úrrá legyen a gonoszságon, hiszen csökkenti annak a negativitásnak a mennyiségét, amely mindenkire rátelepszik, aki a világon él. Ez az ókeresztény megállapítás juthat az ember eszébe, amikor számba vesz néhány lehangoló évfordulót, például a hirosimai atombomba ledobását augusztus 6-án, vagy visszagondol az ukrajnai háború másfél évvel ezelőtti kitörésére augusztus 24-én” – írja „Másfél éve háború” című vezércikkében Görföl Tibor főszerkesztő.
A Tanulmányok között Serfőző Levente: „Próféciára nyitott missziós egyház. Változás vagy irányváltás? Ferenc pápa lelkipásztori beszédeinek kateketikai reflexiója”, Hamvas Levente Péter: „Szent olvasás. A monasztikus lectio divina biblioterápiás tanulságai” és Sárándi Tamás: „A hajdúdorogi püspökség joghatóságának kiterjesztése. Kormányzati elképzelések Észak-Erdélyt illetően az 1940-es évek elején” című írása szerepel. Az Esszék rovatban Tomáš Halík: „A hithez vezető utam” című önéletrajzának második része, az Emlékezet és kiengesztelődésben Lőkös Péter: „Friedrich Muckermann és Magyarország” című tanulmánya, a Szép/Művészetben Ruzsa György: „Az Istenszülő ivironi ikonja” és Lázár Kovács Ákos: „Szőts István 111. Egy látszólag szegényes filmrendezői életmű eredetéről” című írása olvasható. A Napjaink rovatban Keserü Katalin köszönti Dávid Katalint 100. születésnapja alkalmából, Jan-Heiner Tück pedig a közelmúltban elhunyt német írónőre, Sibylle Lewitscharoffra emlékezik. A Vigilia beszélgetése rovatba Vörös István készített interjút Szilasi Lászlóval.
Folyóiratunk szépirodalmi részében Tatár Sándor, Fecske Csaba és Lukács Flóra verseit, Lorand Gaspar esszéjét, Szilasi László és Iancu Laura regényrészletét olvashatják. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Bartusz-Dobosi László Iancu Laura: „Földindulás”, Sulyok Valentina Székely Magda: „Kőtábla” című versét elemzi.
A Kritika rovatban János Emília „A mindenség ernyőjére kivetítve. Hatvanéves az Iskola a határon”, Ablonczy Balázs a „Trianon és az egyházak” című kiadványról ír. A Szemle rovatban Rainer Maria Rilke: „Gyümölcsöskertek”, Szijj Ferenc: „Ritka események”, Szergej Geraszimov: „Harkivi napló. Feljegyzések egy ostromlott városból” és Solymári Dániel – Pallós Tamás – Fajcsák Györgyi: „A Kelet és a diplomácia művészete. Vay Péter püspök világmissziója” című kötetről találnak ismertetőket.
Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
