Szerkesztette: Pákozdi István.

Füzetünk a főiskola Gyakorlati Teológiai Tanszékének kiadványa.

A tanulmányok szerzői: Pehm Gilbert Antal, Kállay Emil, Brückner Ákos, Tomka Ferenc, Nobilis Márió, Egri László, Áment Lukács, Pákozdi István.

„Krisztus mindig jelen van egyházában, de kiváltképpen a liturgikus cselekményekben. Ebben a nagy műben, amely Istent tökéletesen megdicsőíti, az embert pedig megszenteli, Krisztus mindenkor maga mellé emeli, társává teszi az egyházat, szeretett jegyesét; az egyház pedig segítségül hívja Urát és általa hódol az örök Atyának. Méltán foghatjuk fel tehát a liturgiát úgy, mint Jézus Krisztus papi szolgálatának gyakorlását. Ebben érzékelhető jelek jelzik és a maguk sajátos módján meg is valósítják az ember megszentelését, és Jézus Krisztus misztikus teste pedig, vagyis a Fő és a tagok együtt, teljes értékű nyilvános istentiszteletet mutatnak be. Így tehát minden liturgikus ünneplés egyedülállóan szent cselekmény: Krisztus, a pap, és teste, az egyház viszi végbe; hatékonyságát nem is éri el az egyháznak semmi más cselekedete, sem rangban, sem mértékben.”