WOLSKY ALBERT:

A Ferences Világi Rend

1935-ben született Budapesten. Földmérő üzemmérnök, nyugdíjas. Családos. 1989 óta tagja a Ferences Világi Rendnek, 1998 és 2004 között országos miniszter (elöljáró).

Történelmi háttere, keletkezése

Rendünk alapítója, Szent Ferenc a hozzá csatlakozó férfiakból kialakuló közösség számára Regulát írt, és együtt zarándokoltak el Rómába, hogy a pápától jóváhagyást kérjenek. Összesen három Regulát írt, az elsőnek nyoma veszett, az utolsó nyert jóváhagyást 1223-ban pápai bulla által. Őket nevezik a Kisebb Testvérek Rendjének. Ez a ferences első rend, a férfiak rendje.

Ferenc régen ismerte a városában élő Klárát, akivel lelki rokonságuk olyan szorossá vált, hogy végül Klára is a Ferencet és testvéreit összekötő életforma szerint akart élni. Ferenc először egy bencés női kolostorban helyezte el, majd San Damianóban. Itt növekedett Klára körül egy közösség, a klarisszák rendje, a ferences második rend.

Ferencből és közösségéből olyan erő sugárzott, hogy a testvérek és nővérek száma rohamosan növekedett. Még olyanok is a ferences életformát akarták választani, akiket feloldhatatlan szentségi kötelék fűzött házastársukhoz, családjukhoz, hivatalukhoz. ,,A Szentlélek malasztjával elteltek (...), egy Cannaio nevű falucskába értek (...), s a szent oly hévvel beszélt, hogy a falu összes fiai és asszonyai fellelkesedvén szavain, el akarták hagyni tűzhelyüket, hogy őt kövessék, de Szent Ferenc nem engedte, s mondá nekik: »Ne hirtelenkedjétek el a dolgot, s maradjatok csak itthon. Majd én előírom, hogy mit kell cselekednetek lelketek javáért.« Ekkor határozta el, hogy mindenkinek üdvösségére megalapítja a Harmadik Rendet,, (Fioretti 16. fejezet).

A Ferences Világi Rend lelkisége

Természetesen nemcsak Cannaio faluban alakult Harmadik Rend, hanem tud a ferences történetírás Poggibonziról, Greccióról, Velencéről, Bolognáról, Firenzéről és Faenzáról is. Biztos, hogy a vágy a ferences lelkiség iránt sok emberben és sok helyen feltört. A Fiorettiből vett idézet is mutatja, milyen hatással volt Ferenc kora emberére. Lelkisége és tanítása most is vonzó sokak számára. Bár napjainkban egy egész település egyszerre nem akar belépni rendünkbe, mégis a Harmadik Rend az egész földkerekségen a legelterjedtebb. Ma mintegy 450 ezer örökfogadalmas tagot számlál. A II. Vatikáni zsinat után a rend hivatalos elnevezése Ferences Világi Rend lett.

Szent Ferenc eleinte szóban, majd írásban - levélben - adott tanácsokat az új élethez, hogy ,,mit kell tenni a világban élő testvéreknek lelkük javára,,. 1221-ben a Memoriale Propositiben ad szabályzatot a világi testvéreknek. Ferenc halála után összegyűjtötték, és regulává állították össze írásait és útmutatásait, majd IV. Miklós pápa 1289-ben a Regula aláírásával jóváhagyta, és a Supra Montem kezdetű bullájával kötelező érvényűvé tette.

A kor változásai szükségessé tették a világi testvérek életének is az újraszabályozását. E célból XIII. Leo pápa 1883-ban új regulát adott ki. A történelem során XIII. Leo pápa által kiadott regula a II. Vatikáni zsinattal már korszerűtlenné vált. A ferences család négy férfi ága tízéves munkával és példás kutatással, a zsinat útmutatásai figyelembe vételével olyan regulát dolgozott ki, amely visszatér a forrásokhoz. Szent Ferenc Buzdítás a bűnbánó testvérekhez és nővérekhez című levelével kezdődik. Ily módon az elkészült regula nem új, hanem Regola rinnovata, azaz megújított regula, hiszen Ferenc írása sokkal régebbi az előzőnél. E Regulát VI. Pál pápa hagyta jóvá, és a Seraphicus Patriarca kezdetű apostoli levelével kihirdette 1978. június 24-én. E levéllel egyúttal érvénytelenítette a Szent Ferenc III. Rendje Reguláját. A XIII. Leo-féle Regula több külsőséges megszorítást tartalmazott (milyen ruhát viseljenek, színház és bálok látogatásának megszorítása, böjt stb.), ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő Regula inkább lelki tartalmú (gyakori szentségekhez járulás, a Szentírás tanulmányozása-olvasása, gyakori részvétel szentmisén, zsolozsma imádkozása stb.) kitételeket tartalmaz.

Az Általános Konstitúciók ideiglenes szövege a Megszentelt Élet Társaságainak és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja által jóváhagyottan véglegessé vált. II. János Pál pápa 2000. december 8-i aláírásával kötelező érvényű lett. A Ferences Világi Rend Nemzetközi Tanácsának Elnöksége 2001. február 6-án kihirdette és adta használatra. Az Általános Konstitúciók a Regula megvalósításának, életünkbe vitelének irányelveit mutatják meg. A Ferences Világi Rend és a Ferences Család többi ágának a hivatása hasonló.

Szent Ferenc atyánk az első, meg nem erősített regulában így ír: ,,A testvérek regulája és élete ez: éljenek engedelmességben, tisztaságban és tulajdon nélkül, és kövessék a mi Urunk, Jézus Krisztus tanításait és nyomdokait...,, III. Honorius pápa hagyta jóvá a Ferenc és a testvérek által átdolgozott regulát. Ebben ez áll: ,,A Kisebb Testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent Evangéliumát...,, A II. Vatikáni zsinat után, a zsinat szellemében megújított regulában ezt olvassuk: ,,A világi ferencesek regulája és élete ez: megtartani a mi Urunk, Jézus Krisztus Evangéliumát, követve Assisi Szent Ferenc példáját...,,

Hasonlót találunk a Reguláris Harmadik Rend (TOR), valamint a Klarisszák regulájában is. A Szabályozott Harmadik Rend vagy Reguláris Harmadik Rend (kolostorban élő, karitatív tevékenységet folytató ferences nővérek, testvérek) regulájában ez áll: ,,A Szabályozott Harmadik Rend nővéreinek és testvéreinek élete ez: kövessék a mi Urunk, Jézus Krisztus Szent Evangéliumát...,, A ferences II. rend, a Klarisszák regulájában ezt olvassuk: ,,A Szegény Nővérek Boldog Ferenc által alapított rendjének életformája ez: tartsák meg a mi Urunk Jézus Krisztus Szent Evangéliumát...,,

Rendünk ,,testvérei és nővérei a Szentlélektől indíttatva saját világi állapotukban akarják megvalósítani a szeretet tökéletességét, és fogadalommal kötelezik el magukat arra, hogy az Evangélium szerint élnek...,, (FVR Reg. 2.). A rend tagjai szentségi házasságban élők, családosak, vagy egyedülállók, sőt egyházmegyés pap testvéreink is vannak. Boldog XXIII. János pápa, IV. Miklós, Szent X. Piusz, XV. Benedek pápa is rendünk tagjai voltak. A Világi Rendnek csak az lehet a tagja, aki egységben él az egyházzal. Ha házas, rendezett szentségi házassága legyen.

Hogy az Evangélium szerint éljünk, naponta olvassuk, elmélkedjük az Evangélium szavait, amelyből Jézus szól hozzánk, és tanít bennünket. Igyekszünk Urunk szavait beépíteni az életünkbe, hogy ezek irányítsák tetteinket és gondolatainkat. Rendünk testvérei-nővérei hittel élik meg minden nap azt a nagy adományt, amelyet Krisztus adott át nekünk: az Atya kinyilatkoztatását. E hitünkről gyakran teszünk tanúságot az emberek előtt, a családi életben, a munkahelyen, az emberekkel való találkozásban, sőt, az élet nehézségei, betegségek, szenvedés és üldöztetés közepette is.

,,Mint bűnbánó testvérek és nővérek, gondolatvilágukat és cselekedeteiket Krisztuséhoz alakítják, annak a gyökeres belső változásnak az útján, amelyet az Evangélium megtérésnek nevez, és amelyet az emberi gyöngeség miatt naponta újra kell kezdeni,, (FVR Reg. 7.). Ezért szabaddá tesszük szívünket a naponta végzett lelkiismeret-vizsgálattal és a rendszeresen végzett szentgyónások által. Fontos, hogy mindenkinek legyen állandó lelkivezetője. Célunk, hogy az állandó megtérés szellemében éljünk. A megtérés nem lehet egyszeri esemény az életünkben. Lehet egy nagy esemény, amelyet azonban a gyakori szentségekhez járulással is állandóan ébren kell tartani magunkban.

Regulánknak megfelelően részt veszünk az egyház szentségi életében, elsősorban az Eucharisztia megünneplésében. Bekapcsolódunk az egyház hivatalos liturgikus imájába. Világi voltunk miatt általában csak a fő imaórákban, a laudesben és a vesperásban tudunk részt venni. Akinek persze van lehetősége, a zsolozsma többi részét is elimádkozhatja. Ezek rendjét életünk világi jellege miatt nem lehet előírni a különböző polgári foglalkozások, munkakörök, beosztások és munkaidő miatt.

,,Jézus az Atya igazi imádója, ezért példájára az imádságot és a szemlélődést tegyék életük és cselekedeteik lelkévé,, (FVR Reg. 8.). Keresnünk kell a lakásban, kertben vagy a környezetünkben egy alkalmas helyet az elmélyülésre. Szent Ferenc is bárhol járt, mindig keresett magának egy csendes helyet, ahová egyedül elvonulhatott. Egyedül? De hiszen az ember soha sincs egyedül! Sőt itt, a csendben tudunk találkozni Istennel! A szemlélődésre jó példával járnak előttünk Szent Ferenc és Szent Klára. Arra emlékeztetnek bennünket, hogy minden Krisztus Lelkében megkeresztelkedett ember, vagyis minden keresztény arra kapott meghívást, hogy szemlélődővé - kontemplatívvá - váljon. A keresztségnek ezt a lényeges mozzanatát emlékezetünkben kell tartani, és e szerint kell élni.

Fontos része a lelki életünknek az együtt végzett lelkigyakorlat. Ezt a helyi testvéri közösségek maguk szervezik meg. Meghívnak erre egy szerzetes atyát, igen gyakran a közösség lelki asszisztensét. Az is előfordul, hogy a testvérek mennek el egy atya lelkigyakorlatára. Ha erre nincsen lehetőség, bekapcsolódnak egy másik lelkigyakorlatba. Esetleg két szomszédos testvéri közösség közösen szervezi a lelkigyakorlatot. A hangsúly azon legyen, hogy a közösség együtt vegyen részt lelkigyakorlaton. A tökéletesnek mondható megoldás az, ha a közösség a lelki asszisztensével együtt vesz részt lelkigyakorlaton - így biztosítható legjobban a megnyílás.

Az Eucharisztia szentmisén kívüli tiszteletének felbecsülhetetlen értéke van. Ennek tudatában rendszeresen együtt veszünk részt szentségimádáson, gyakran a testvérek maguk szervezik. Kívánatosnak tartjuk teljes csendben hódolni a Szent Testével jelen lévő Krisztus előtt. Eucharisztikus életünkben az a hit indít és vezet bennünket, amely Szent Ferencet arra késztette, hogy ezeket írja: ,,Ebben a világban Isten Szent Fiából nem látok egyebet, mint az Ő Szent Testét és Vérét.,,

Fontos része életünknek a munka. A kapott munkáért naponta kell imádkozni és hálát adni. A világi ferences úgy tekintse a munkát, mint Isten adományát. A munka által a teremtésben mi is részt veszünk. Ennek szellemében végezzük a munkát a legnagyobb komolysággal és hozzáértéssel. A hozzáértés azt is megköveteli, hogy mindenki a maga szakmájában, a maga szakterületén képezze magát, hogy lépést tudjon tartani annak fejlődésével. Szeretnünk és gyakorolnunk kell a szív tisztaságát, amely az igazi testvériség forrása. Ez ismét ellenkezik a világ felfogásával. A világi ferences engedelmessége a rendünkben, a testvéri közösségben is más, mind a Ferences Család többi ágában. Lelkiismeretünk szerint el kell végezni, amit a testvérek várnak tőlünk, de nem a család rovására. A családi élet, a házasság mindent megelőz, hiszen szentség.

A testvéreknek nemcsak az egyházban, a testvéri közösségben, hanem a társadalomban is tevékeny és hatékony elkötelezettséget kell vállalniuk. Fontos lenne, hogy a politikában és a társadalom különböző posztjain olyan emberek végezzék feladatukat, akik komolyan elkötelezett keresztények. (Magyarországi rendünk egy tagja szolgált már polgármesterként, egy másik testvérünk képviselőjelöltként indult választáson, mások rendszeres állásfoglalásaikkal, újságcikkekkel és élőszóban is igyekeznek munkálkodni a városuk jólétén, s az Evangélium szellemét viszik a társadalmi életbe.) Természetesen csak olyan területen és olyan témában vállalhatunk részt a nyilvánosság előtt, ami hitünkkel és világi rendi hivatásunkkal összeegyeztethető.

A házastársak, ,,akik a házasság szentségének kegyelmeiből élnek, tegyenek tanúságot a világban Krisztus egyháza iránti szeretetéről. (...) Mutassák meg az embereknek, hogy úgy szeretik egymást, ahogy Krisztus az egyházát,, (FVR Reg. 17.).

Ferencességünk megélésének elsődleges helye a család. Ez a területe az elkötelezettség megnyilvánulásának, az imádságnak, Isten szavának és a keresztény hit tanulásának. Az anyaszentegyház legkisebb sejtje a család. Ezért fontos - a Rend tagjainak fokozottan is - a gyermekek keresztény nevelése, hitünk alapjainak átadása. A hitoktatás már a családban elkezdődik. A világi rendi testvérek és nővérek természetesen a ferencességgel is megismertetik gyermekeiket, akik maguk dönthetnek felnőttként arról, hogy csatlakoznak-e rendünkhöz. Több családról tudunk, ahol fiúgyerekek egyházmegyés papként szolgálnak, vagy az első rendbe (OFM) léptek.

Ferencességünk megélésének másik forrása a helyi testvéri közösség. E testvéri közösségek általában ferences templomok, kolostorok mellett működnek, és kánoni felállításuk az Első Rend tartományfőnökének a feladata. Ha olyan helyen létesül testvéri közösség, ahol nincs ferences templom vagy kolostor, és a helyi plébánia keretein belül élnek, akkor felállításukhoz a helyi ordinárius engedélye szükséges. A helyi testvéri közösségekben rendszeresen, havonta többször is (van, ahol hetenként) találkoznak a testvérek. Ilyenkor van alkalom együtt imádkozásra, képzésre, a Szentírás tanulmányozására és átelmélkedésére, valamint örömeink-gondjaink megosztására.

,,A kikapcsolódásnak és felüdülésének sajátos értéke van, és mindkettő szükséges a személy fejlődéséhez. A világi ferencesek ügyeljenek arra, hogy a munka és a pihenés között kiegyensúlyozott viszony álljon fenn, és igyekezzenek szabadidejüket értékesen eltölteni,, (FVR Ált. Konst. 21.). Ennek formái lehetnek a helyi testvéri közösségek által, esetleg az Országos Tanács által szervezett nyári táborok is. E táborokban a családok együtt vehetnek részt, helyet és időt biztosítva minden korosztály értékes időtöltésére, valamint testvéri beszélgetésre.

A Világi Rend szervezeti felépítése

,,A Ferences Világi Rend különböző szintű testvéri közösségekből áll: helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi csoportokból, amely testvéri közösségek mindegyike erkölcsi személynek számít az egyházon belül. Az ebben a Regulában és a Konstitúciókban előírt normák szerint kapcsolódnak egymáshoz, és alkotnak egységet a különböző szintű testvéri közösségek,, (FVR Reg. 20.).

A kommunista terror 1950-ben a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, velük együtt természetesen Rendünktől is. Deportálták a férfi és női szerzetesrendek tagjait, szétszórták és internáló táborba hurcolták a harmadrend tagjait is. 1989-ben az akkori kormány e tiltó rendelkezést visszavonta. Ettől kezdve a szerzetesrendek szabadon működhettek, így a Ferences Világi Rend is. A múlt rendszer összeomlása után 1990-ben volt Esztergomban az első országos Ferences Világi Rendi találkozó. A szentendrei Árpád-házi Szent Erzsébet közösség szervezte ezt a találkozót, erre eljöttek a szlovákiai és erdélyi testvéreink is. Ott alakult meg az első, ideiglenes országos vezetőség.

1992-ben már szabályos káptalan volt. Ettől kezdve az öttagú tanács tartott tanácsüléseket, és intézte az országos közösség ügyeit. Ebben (és az előző időszakban) több induló vagy újonnan szerveződő közösségnek kellett segítséget nyújtani. Minden befogadási vagy fogadalomtételi szertartáson jelen volt valamelyik tagja a tanácsnak, sok esetben azért, hogy legyen egy örökfogadalmas testvér, akinek a kezébe tehetik a fogadalmat, olykor pedig a testvériség erősítése miatt. Sok helyen kellett besegíteni a képzésbe, vagy problémás eseteket megvizsgálni.

,,A különböző szinteken a közösséget a tanács és a miniszter vezeti, akiket a fogadalmas tagok választanak a konstitúciók szerint. Ez csak egy időre szóló megbízatás, a közösség és minden egyes tag szolgálatát, a felelősségvállalást és a rendelkezésre állást jelenti,, (FVR Reg. 21.). A tanács tagjai: miniszter (szolga), miniszterhelyettes, titkár, képzési felelős és gazdasági felelős. Az Országos Tanácshoz tartozik ezeken a tisztségeken kívül még az idegen nyelveken beszélő nemzetközi tanácstag is. Ő képviseli országunkat a háromévente megrendezendő nagykáptalanon.

A különböző szintű tanácsok feladata: vezetni és lelkesíteni a testvéri életet, felfedezni a közösség arculatát, és annak megfelelően kialakítani a közösség életét. A helyi közösség tanácsa dönti el, hogy a jelentkező új testvérek valóban a Szentlélek indítására vállalják-e az elkötelezett ferences életformát, tehát befogadhatók-e. A befogadás után a kezdeti képzési időszak elteltével a testvér lelki fejlődését figyelembe véve engedélyezi az ideiglenes vagy az örök fogadalom letételét. A tanács figyeli a testvéri közösség egészének és egyes tagjainak lelkületét, és ahol szükséges, segítséget nyújt.

A Ferences Világi Rend lelki gondozását a Szentszék a Ferences Első Rendre és a Reguláris Harmadik Rendre (TOR) bízta. Ők látják el Rendünk minden szintjén a lelki asszisztenciát. Ennek szavatolása a Ferences Első Rend és Reguláris Harmadik Rend Miniszter Generálisainak és tartományfőnökeinek kötelessége. Rájuk vonatkozik a 303. kánon értelmében az altius moderamen, amelynek célja annak szavatolása, hogy a FVR hű legyen a ferences karizmához, közösségben maradjon az egyházzal és egységben a Ferences Családdal. Az altius moderament a miniszter generálisok testületileg gyakorolják. Minden testvéri közösség mellett szolgálnak asszisztensek. Kezdetben csak felszentelt papok lehettek asszisztensek. A véglegessé vált Konstitúció értelmében lehet örökfogadalmas testvér is és nővér Szent Ferenc Családjának valamelyik női ágából. A lelki asszisztensek rendszeresen részt vesznek a testvéri közösség életében, jelen vannak az összejöveteleken, tanácsüléseken.

Részben közösségeink földrajzi szétágazása, részben a kevésnek bizonyuló ferences szerzetesek miatt helyenként nagy gondot okoz az asszisztencia. Több kisebb településen, sőt, még nagyobb városban is egyházmegyés pap tölti be az asszisztens szerepét, az illetékes ferences tartományfőnök megbízásából. Nekik jól kell ismerniük a ferences lelkiséget.

Ma Magyarországon 550 örökfogadalmas testvér él, 38 testvéri közösségben. Az Országos Tanács öt tagjára túl sok feladat hárult, ezért a testvéri közösségeket régiókba szerveztük: Észak-Magyarországi Régió Szécsény székhellyel, Dunántúli Régió Sümeg székhellyel, Északkelet-magyarországi Miskolc központtal, Délkelet-magyarországi Szeged központtal és a Budapest környéki Budapest központtal. Az egyes régiókat regionális tanácsok fogják össze. Ezekben ugyanolyan öttagú tanács végzi a szolgálatot, mint a helyi vagy országos tanácsban. A közösségek a Regionális Tanáccsal, a regionális tanácsok pedig az Országos Tanáccsal tartják a kapcsolatot. Így válik egységessé és áttekinthetővé a szellemi és lelki élet, illetve annak irányítása.

Az egyes régiókhoz tartozó közösségek száma 5 és 11 között változik, így sokkal alaposabban lehet a közösségekkel foglalkozni. A Ferences Világi Rendet országos szinten az Országos Tanács irányítja, tartja egységben, összhangban a regionális közösségekkel, azok pedig a helyi testvéri közösségekkel. Az Országos Tanács szervezi meg az évente megtartandó országos káptalant, a háromévenként megismétlődő választókáptalant, amelyen a Rend Miniszter Generálisa vagy személyes küldöttje elnököl, valamint részt vesz a Nemzetközi Tanácsot segítő generális asszisztensek egyike. Az Országos Tanács tartja a külföldi testvérekkel is a kapcsolatot.

A havonta, esetleg hathetenként megtartandó üléseken részt vesz az országos és a provinciai lelki asszisztens, továbbá a regionális testvéri közösségek miniszterei is. A kapcsolattartás és az információáramlás az ülések jegyzőkönyvein és a közösségek számára írt körleveleken keresztül történik. Ezek a körlevelek egy elmélkedés kíséretében tartalmazzák azokat a tudnivalókat, amelyek minden testvért érintenek.

A Ferences Világi Rend helyzete a világegyházban

A Ferences Világi Rend az 1978-as új Regula alapján úgy határozza meg önmagát, mint az egyházon belül létező önálló közösség. Ez a közösség szerte a világban fellelhető helyi testvéri közösségek egysége. A Ferences Világi Rend a kezdetektől fogva kifejezte azt a szándékát, hogy mindig az egyház szerves része legyen, hiszen ,,Szent Ferenctől indíttatva és vele együtt az egyház megújítására kaptak meghívást. Ezért elkötelezik magukat, hogy egységben élnek a pápával, a püspökökkel, a papokkal, a bizalom szellemétől áthatott olyan dialógusban, amely nyitva áll apostoli kezdeményezésekre,, (FVR Reg. 6.).

A Rend összefogása a Miniszter Generális, helyettese és a Nemzetközi Tanács hat elnökségi tagjának szolgálata által történik. Ők a Rend római székhelyén jönnek rendszeresen össze. A hat elnökségi tag az országok egy-egy - nyelvi és kulturális alapon szerveződött - csoportját képviseli és irányítja. A Világi Rend megtalálható mind az öt földrészen. Legnagyobb számban Olaszországban, Lengyelországban, a Fülöp-szigeteken és Mexikóban élnek testvérek, és Afrika számtalan országában, valamint jelen vannak Koreában, Dániában és Oroszországban is. A Rend legfőbb döntéshozó testülete az Általános Káptalan, amely háromévenként ülésezik, más és más helyen. Itt kerül hatévenként megválasztásra a Miniszter Generális és a többi, nemzetközi szinten szolgáló testvér.

A Ferences Világi Rend megújított Regulája határozza meg a Rendünk egyházon belüli hovatartozását. A korábbi Regula szerint a Harmadrend a Ferences Első Rend alá tartozott, vezetői első rendi szerzetesek voltak, és szervezetileg is a ferences rendtartományok belső felépítése szerint épültek ki. Ennek az volt a folyománya, hogy a helyi testvéri közösségek nem alkottak egységet, sőt, formailag nem is voltak kapcsolatban egymással. A megújított Regula szerint a Világi Rend önálló belső felépítéssel, önálló római székhellyel bír. Így lényegéhez tartozik, hogy a testvéri kapcsolatok kiépüljenek ne csak az egyes közösségeken belül, hanem a közösségek között is, erősítve a testvériességet, az együvé tartozást.

Ferences szegénység

A Ferences Világi Rend Regulája szerint: ,,A világi ferencesek igaz lelkülettel, ragaszkodás nélkül használják az ideig való dolgokat, amikor anyagi igényeiknek eleget tesznek, tudatában lévén, hogy az Evangélium szerint csak kezelői a reájuk bízott javaknak. Így a nyolc boldogság szellemében, vándorként és jövevényként az Atyai ház felé vezető úton igyekezzenek megtisztítani szívüket minden birtoklási és uralkodási vágytól,, (FVR Reg. 11.).

A Krisztusnak elkötelezett hívő ember, kiváltképp ha ferences lelkületű, igyekszik az evangéliumi szegénységben élni. Ehhez ad útmutatást a Ferences Világi Rend Általános Konstitúciója, amely szerint a testvérek ,,arra kötelezik el magukat, hogy a nyolc boldogság szellemében élnek, de különösen a szegénység szellemében,, (FVR Ált. Konst. 15.). A szegénység bizonyítja az Atyába vetett bizalmat, aki táplálja az ég madarait, és öltözteti a rét virágait, biztosítja a lélek szabadságát a világi dolgok felett. A ferences apostolkodás alapelve: ,,Bármilyen emberi szükséget találtok, igyekezzetek azon segíteni!,,

Lélekben kell szegénynek lenni, és örömmel kell lemondanunk mások javára. Egyénileg is szolidaritást kell vállalnunk a valóban szegényekkel. A világi ferencesek Krisztust és Szent Ferencet követve járják a szegénység útját, minél egyszerűbb élettel, mások szükségleteire nyitottan. A jó gazda gondosságával kell figyelnünk a ránk bízott javakra, hogy pontosan tegyünk eleget a megbízásnak.

A világi ferencesek másként élik a szegénységet, mint a Ferences Család többi ágának tagjai. Mivel családi életet élnek, rendelkezniük kell az ehhez szükséges anyagiakkal. A testvérek igyekeznek egyszerűen (nem fényűzően) élni. A világi ferencesek szegénysége ,,többlépcsős,, szegénység. A szegénységet a család életállapotától függően időről időre újra át kell gondolni. Mások az anyagi szükségleteik a különböző korosztályú gyermekeknél, ha pedig a gyermekeik már ,,kirepültek,,, megint más viszonyok között élik azt az egyszerű életet, amelyre csak ők ketten tettek fogadalmat, és egész életükben szívükben őrzik.

Állandóan törekszünk egyéni igényeink csökkentésére, hogy a testvérek ,,lelki és az anyagi javakat jobban meg tudják osztani a testvérekkel, főként pedig a leginkább szükséget szenvedőkkel. Adjanak hálát Istennek a kapott javakért, azokat jó vagyonkezelők és nem tulajdonosok módjára használva. Határozottan foglaljanak állást a fogyasztói szemlélettel, valamint az olyan ideológiákkal és gyakorlatokkal szemben, amelyek a gazdagságot a vallási és emberi értékek elé helyezik, és amelyek megengedik az ember kizsákmányolását,, (FVR Ált. Konst. 15.3). E szemlélet és célkitűzések egészen mások, mint amit a mai világ sugall.

Állandó képzés

,,A kezdeti képzési időnek legalább egy év az időtartama. (...) A jelölteket bevezetik a Szentírás olvasásába és az arról való elmélkedésbe, Szent Ferenc személyének és írásainak, valamint a ferences lelkiségnek a megismerésébe, továbbá a Regula és a Konstitúciók tanulmányozásába. Az egyház szeretetére és tanításának elfogadására nevelik őket,, (Ált. Konst. 40. 1,2.).

,,A testvéreknek a korábbi szakaszokban megkezdődött képzése állandó és folyamatos képzés. (...) Az állandó képzés a tanfolyamok, találkozók és a tapasztalatcsere eszközeivel is segíti a testvéreket,, (Ált. Konst. 44. 1,3.).

A ferencesség, mint a Szent Ferenc megszólítottságára figyelő és Krisztus radikális követésére törekvő eszmeiség, történelme folyamán mindvégig egy konkrét történelmi közegben próbálta megmutatni és vonzóvá tenni azt az Evangéliumot, amelyet a Szentlélek rábízott. Ezért mindig gondot fordított arra, hogy valóban az Evangélium megvalósítója legyen, ne pedig elképzeléseinek hirdetője. Ezt leginkább a rendszeres és folyamatos képzés révén igyekezett - és igyekszik ma is - pontosítani.

Jelenleg a megújított és VI. Pál pápa által jóváhagyott Regula értelmében kiemelt szerepet kap a ferencesség világban való megélése, igen fontos képzésünk folyamán tisztázni a világban való lét jelentését. Igyekszünk a képzés kapcsán rámutatni az idők jeleire, amiről a II. Vatikáni zsinat oly sokat értekezett.

A jelenlegi képzési forma irányultságát tekintve igazodik az újraevangelizálandó Európa szellemiségéhez. A képzés a képzési felelősök segítségével havi ritmusban igyekszik gazdagítani a Ferences Világi Rend tagjait. Az egyházban - tehát minden tagjában együttesen - él tovább Krisztus, és a Szentlélek élteti. S mint tudjuk, a Szentlélek ott fúj, ahol akar. Ott pedig, ahol a testvérek Jézus Krisztus nevében jönnek össze mint ferencesek, az ígéret szerint Jézus is velük van. A képzés nem pusztán tudásanyag, hanem a gyakorlás, tanítás és példa folytán a tökéletesedésre törekvés.

Szót kell ejtenünk a Forma Minorumról. E képzési levelünk a képzéshez ad segítséget, igyekszik egyensúlyt teremteni a biblikus, patrisztikus, zsinati, pápai, teológiai, filozófiai és a Ferences Világi Rend történelmét-történetét is feltáró témákban. Ezek időről időre még a didaktikusság terhét is vállalva igyekeznek körüljárni az adott témát.

A Ferences Világi Rend folyamatosan a képzés nehézségeit legyőzve próbál megújulni. Tisztában vagyunk azzal, hogy törekvéseink nagyon fontosak, de a megoldásokat nem ezek a törekvések biztosítják, hanem az éltető Szentlélek. De éppen a képzési kötelezettség és a józan emberi ész képes rámutatni arra, hogy nem utalhatjuk át a Szentléleknek a megoldásokat azért, hogy megkíméljük magunkat a törekvések és nehézségek viselésétől.

,,És ha valaki megtartja ezeket, a mennyben teljék be a magasságbeli Atya áldásával, a földön pedig teljék be az ő szeretett Fiának áldásával, a vigasztaló Szentlélekkel, az ég minden erejével és az összes szentekkel.,, (Szent Ferenc áldása a Végrendeletből)

 

Felhasznált irodalom:

A Ferences Világi Rend Regulája, Általános Konstitúciói, Országos Statútumai és Szertartáskönyve. FVR OT, Budapest, 2002.; Magyar Barát, 1999. szeptember 12. Assisi Szent Ferenc művei. Agapé, Novi Sad, 1992.; Assisi Szent Klára művei és életének forrásai. Agapé, Szeged, 1993.; Assisi Szent Ferenc és a Fioretti.  Szent István Társulat, Budapest, 1980.; Balanyi György: Anima Franciscana. Ferences Közlöny, Budapest, 1930.; A. Rotzetter – W.-C. van Dijk – T. Matura: Assisi Szent Ferenc. Vigilia, Budapest, 1995.

 

vigilia@katolikus.hu


Módosítva: 2005.09.7.