NÉMETH LÁSZLÓ

VI. Pál és Mindszenty József

1971. október 23-án

Az Esztergom - Budapesti Főegyházmegye Irodaigazgatója.

Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek Emlékirataiban [1] így ír utolsó találkozásáról VI. Pál pápával, melyre 1971. október 23-án, a reggeli szentmise bemutatása után került sor: [2]

"A szentmise után a sekrestyébe vonultunk, ahonnan a pápa mindenkit kiküldött. Azután felém fordulva, latin nyelven ezeket mondta: te vagy és maradsz az esztergomi érsek és Magyarország prímása. munkálkodj, s ha nehézségeid lesznek, fordulj Hozzánk mindenkor bizalommal!

Ezután beszólította Mgr. Zágont, akinek jelenlétemben olasz nyelven ezeket mondta: »Ajándékba adom Őeminenciájának bíborosi mantellomat, hogy a hűvös országban védje a hidegtől és jelképéül annak a meleg szeretetnek és nagyrabecsülésnek, mellyel személye iránt viseltetem.«

Mgr. Zágont felhatalmazta a Szentatya arra, hogy velem közölje: ügyemet semmiféle vonatkozásban nem rendelte alá más dolgoknak: »s a bíborost mindig esztergomi érseknek és Magyarország prímásának tekinti«".

Miután VI. Pál pápa 1973. december 18-án kelt levelében [3] üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, az Emlékiratokból idézett találkozás alkalmával elhangzott kijelentései kulcsfontosságúak lettek, és alapvetően meghatározzák a pápa és Mindszenty bíboros kapcsolatának az értékelését. A pápa és a bíboros kapcsolatának a feldolgozását Mészáros István történész 1992-ben írt könyvében [4] a Mindszenty-kutatás egyik területeként jelölte meg. [5] Tekintettel arra, hogy a közelmúltban a bíboros egykori titkára, Msgr. Mészáros Tibor közzétette visszaemlékezéseit, [6] lehetőség nyílt arra, hogy e rövid tanulmányban felvessük a kérdést: mit mondott VI. Pál pápa Mindszenty bíborosnak utolsó találkozásuk alkalmával, és ennek tisztázásával hozzájáruljunk VI. Pál és Mindszenty bíboros kapcsolatának a feltárását végző történelmi kutatáshoz, és e kapcsolat elfogulatlan értékeléséhez.

Agostino Casaroli bíboros egy vele készült interjúban, amelyet az olasz televízió a Raiuno csatornán 1996. január 19-én sugárzott, utalt arra, ahogy Mindszenty bíboros megörökítette a pápa szavait Emlékirataiban. Az interjú szövegét részben közölte az olasz nyelvű Famiglia cristiana című hetilap. [7] Az 1990. decemberében nyugdíjazott egykori államtitkár ebben így nyilatkozott az Emlékiratok általunk is idézett részletéről:

"Itt valamilyen félreértés történt. VI. Pál pápa a következőket ismételgette: Ön az érsek és az is marad. Emlékirataiban Mindszenty azt állítja, hogy a pápa a következőket mondta neki: »Ön marad mindig«. Én ezt a »mindig«-et nehezen tudom elképzelni VI. Pál pápa szájából, aki olyan óvatos és megfontolt volt. Nem hiszem tehát, hogy a pápa formálisan elkötelezte volna magát amellett, hogy Mindszenty »mindig« megtartja az érseki címet." ("E qui nacque una specie di equivoco. II papa Paolo continuava a dire: lei é e rimane arcivescovo. Nelle sue memorie Mindszenty afferma che il Papa gli avrebbe detto: »Lei rimarrá sempre«. Io questo »sempre« lo vedo male sulle labbra di Paolo VI., cosí prudente e accorto. Quindi non lo credo che il Papa si fosse impegnato formalmente a mantenere »per sempre« a Mindszenty il titolo.")

Casaroli bíboros megnyilatkozását követően P. Endrédy Csanád OSB az interjúnak az Új Emberben megjelent [8] ismertetésére reagálva fontos információkat közölt ugyancsak az Új Emberben: A pápa nem mondta, hogy mindig ... Kiegészítés Casaroli bíboros emlékezéséhez [9] címmel. Ebben leírja, hogy Mindszenty bíboros bécsi tartózkodása alatt hogyan mondta el neki utolsó találkozását a pápával:

"Utolsó római szentmisém után a sekrestyében a Szentatya búcsúzásul ezt mondta nekem: »Tu es episcopus Strigoniensis« (Te vagy Esztergom püspöke). Elfelejtette, hogy Esztergom érsekség. A Szentatya úgy értelmezte ezt a mondatot, mint én is: nem kell lemondanom Esztergom érsekségéről."

Legújabban pedig Mészáros Tibor, Mindszenty bíboros egykori titkára hozott nyilvánosságra visszaemlékezéseiben egy fontos dokumentumot, amelyben a bíboros maga hivatkozik a pápa szóban forgó szavaira. Az Eltávolítás az érseki méltóságból című fejezetben így ír:

"Amit VI. Pál pápa 1971. október 23-án, a hajnali búcsúmise után (a bíboros aznap utazott Bécsbe!) a pápa magánkápolnájában Mindszentynek mond latinul: Te vagy és maradsz az esztergomi érsek és Magyarország prímása  -  és amit ugyanazon szavakkal Zágonnak olaszul megerősített  -  ezek a kijelentések minden alapot nélkülöző üres ígérgetések (ígéretek) voltak. A pápa tudta ugyanis, mit fog tenni. Mindszentyt majd megfosztja esztergomi érseki székétől." [10]

Ugyanebben a fejezetben és ugyanezen az oldalon(!) teljes terjedelmében idézi a titkár egy, a birtokában lévő nyers levél fogalmazványát, [11] amelyet a bíboros gépeltetett vele válaszul  -  amint írja  -  "minden bizonnyal VI. Pál pápának 1973. december 8-án kelt levelére". A pápának írt levél fogalmazványa, így kezdődik:

"Szentséges Atya!

Nem tudom leírni, mennyire megrendített Szentséged levele. Harmadik elfogatásom 25. évfordulóján kaptam meg.

Azok után, amik kijövetelem körül történtek és azon írásbeli és szóbeli biztosíték után  -  Tu es archiepiscopus Strigoniensis, Primas Hungariae  - , amelyekkel egyedül voltam képes népem egyházhű fiai és lelkiismeretem előtt a számkivetést vállalni, semmiképpen sem várhattam ilyen értesítést." [12]

A négy idézett forrás így számol be VI. Pál pápa és Mindszenty bíboros utolsó személyes találkozásáról. A négy visszaemlékezés négy különböző módon idézi a pápa szavait:

1.a. Mindszenty: Emlékirataim:

"Te vagy és maradsz az esztergomi érsek és Magyarország prímása."

1.b.Mindszenty: Emlékirataim:

"s a bíborost mindig esztergomi érseknek és Magyarország prímásának tekinti."

2.a.Casaroli bíboros 1996. évi interjúja:

"Ön az érsek és az is marad".

2.b. Casaroli bíboros 1996. évi interjúja:

"Ön marad mindig".

3. P. Endrédy Csanád 1996. évi kiegészítése, Mindszenty közlése alapján:

"Tu es episcopus Strigoniensis."

4.a. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak:

"Te vagy és maradsz az esztergomi érsek és Magyarország prímása."

4.b.A Mindszenty levél-fogalmazványa:

"Tu es archiepiscopus Strigoniensis, Primas Hungariae."

A hét szövegváltozat, melyek végső soron mind a bíborostól származnak, két csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok a források tartoznak, amelyek idézik Mindszenty bíboros Emlékiratának szövegét: 2.a., 2.b. és 4.a. Minden olyan írás vagy hivatkozás idesorolandó, amelyek az Emlékiratot idézik. Ezek számbavétele nem szükséges, hiszen lényegi információt nem tartalmaznak, és nem tekinthetők forrásértékűnek. A második csoportba pedig azok, amelyek közvetlenül, írásbeli vagy szóbeli közlés alapján származnak a bíborostól: 3. és 4.b.

Fontos áttekinteni a felsorolt források keletkezésének időbeli sorrendjét:

A Mészáros Tibor által idézett fogalmazvány (4.b.) alapján Mindszenty bíboros 1974. január 7-i dátummal keltezve küldte el válaszát a pápa levelére. [13] Ezt megelőzően 1971 utolsó két hónapjában vagy 1972 első hónapjaiban találkozhatott P. Endrédy Csanád Bécsben Mindszenty bíborossal. P. Endrédy nem jelöli meg pontosan a találkozás időpontját, de a szövegösszefüggés alapján joggal feltételezhető, hogy a bíboros Bécsbe érkezése után nem sokkal került sor a találkozásra. Az Emlékiratok 1974-ben jelentek meg. Casaroli bíboros interjújának szövege 1996 januárjában, Mészáros Tibor visszaemlékezései Pedig 1997-ben. [14] Természetesen mind a bíborosnak, mind titkárának a visszaemlékezései esetében számolni kell azzal, hogy feljegyzéseiket korábban papírra vetették. Erre a kérdésre vissza kell majd még térni.

Most vegyük sorra a felsorolt forrásokat.

A ny. államtitkár (1.a. és 1.b.) nem pontosan idézi Mindszenty Emlékiratait, mert VI. Pál pápa, az összes többi forrás egyöntetű tanúsága szerint nem magázta, hanem tegezte a bíborost. Casaroli bíboros nem idézi pontosan azt sem, ahogy Mindszenty bíboros a pápa szavait leírta, mert az Emlékiratokban a pápa szájába adva a négyszemközti latin nyelven elhangzott mondatban (1.a.) nem szerepel az ominózus "mindig" szó. Az Emlékiratok szerint (1.b.) ezt a pápa egy másik szövegösszefüggésben mondta olaszul Zágon prelátusnak. Casaroli bíboros interjújában az Emlékiratok két idézett szövegrészlete mosódott össze. Mindszenty bíboros tehát nem adta a pápa szájába, hogy neki közvetlenül azt mondta volna a pápa: "te maradsz mindig az esztergomi érsek"!

A volt titkár visszaemlékezéseinek első részlete (4.a.) a források első csoportjához tartozik. Az Emlékiratok szerint a titkár a pápa és a bíboros beszélgetésén nem volt jelen, így azt csak elmondásból ismerhette, illetve az Emlékiratokból idézhette. [15] Ez az első részlet tehát önálló forrásnak nem tekinthető.

Az eddig elmondottak alapján nagyon valószínűnek látszik, hogy a pápa nem mondta Mindszenty bíborosnak, hogy "mindig ő marad" az esztergomi érsek. Mondta-e ellenben azt, hogy esztergomi érsek "marad", mint ahogy azt az Emlékiratok (1.a.) és Mészáros Tibor titkár (4.a.) állítja?

A kérdés eldöntéséhez a titkár visszaemlékezéseinek második része (4.b.) és P. Endrédy Csanád közlése (3.) szolgáltatják a választ.

Mindszenty bíborostól származó levélfogalmazvánnyal kapcsolatban (4.b.) Mészáros Tibor tévesen jegyzi meg, hogy az a pápa 1973. december 8-án kelt levelére készült válasz fogalmazványa. A pápának írt válaszra maga Mindszenty bíboros is utal Emlékirataiban. [16] Ez alapján a fogalmazvány a pápa 1973. december 18-i levelére adott válaszhoz készülhetett, mert azt kaphatta kézbe a bíboros 1973. december 26-án, 1948. december 26-án történt letartóztatásának 25. évfordulóján.

A pápának írt fogalmazvány abban a nehéz pillanatban íródott, amikor Mindszenty bíboros VI. Pál pápával való többszöri levélváltása után kézhez kapta a pápa 1973. december 18-án kelt levelét, amely üressé nyilvánította az esztergomi érseki széket. Válaszában a bíboros latinul idézi a pápa szavait, amelyeket a sekrestyében mondott neki, több mint két évvel korábban, de itt nincs szó arról, hogy a pápa megígérte neki, ő marad az esztergomi érsek. Az 1974-ben megjelent Emlékiratokban ezzel szemben már úgy emlékezik a bíboros, hogy a pápa ezt megígérte (1.a.). Mi az oka ennek a kettősségnek?

Itt kell visszatérni arra a kérdésre, hogy mikor írta Mindszenty bíboros Emlékiratait?

Az Emlékiratokban maga a bíboros ír erről:

"Emlékirataim egy kötete 1973 nyarán nyomdakészen állt magyar és német nyelven. A kéziratot júliusban elküldtem a Szentatyának. Miután átolvasta, véleményéről augusztus 30-án azt írta, hogy a kéziratot nagy érdeklődéssel és megrendüléssel olvasta el." [19]

Ez alapján az Emlékiratokat Mindszenty bíboros letételét megelőzően megírta. A kéziraton nyilvánvalóan később is dolgozott, mert a megjelent műben a pápa 1973. augusztus 30-i válasza utáni eseményekről is ír.

Ezek után az a kérdés merül fel, hogy VI. Pál pápa szavai az eredeti kéziratban hogyan voltak feljegyezve: úgy, ahogy most olvasható az Emlékiratokban, vagy úgy, ahogy azt Mindszenty bíboros a pápának írt levelében idézte, még 1973-ban, az Emlékiratok megjelenése előtt?

Véleményem szerint mindezek alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy VI. Pál pápa 1971. október 23-án reggel azt mondta Mindszenty bíborosnak, amit az 1973. december 26-án kézhezvett pápai levélre adott válasz fogalmazványában írt, és nem azt, amit később, az események értékelése alapján az Emlékiratok a pápa szájába adtak. Lényegében ugyanezt mondja P. Endrédy Csanád is kiegészítésében:

"Mindszenty bíboros úr Emlékirataiban VI. Pál pápa mondatát nem szóról-szóra idézte, hanem annak általa értelmezett tartalmát közölte ..."

P. Endrédy Csanád által idézett szöveg (3.) két helyen tér el a fogalmazvány szövegétől (4.b.): a pápa nem érseknek, hanem püspöknek nevezte Mindszentyt, és nem szólt a prímási méltóságról.

Az elmondottak alapján a pápa és a bíboros beszélgetését a következőképpen képzelhetjük el:

VI. Pál pápa a koncelebrált szentmisét követő félórás privát audiencián [20] fogadta az aznap Rómát elhagyó, Bécsbe induló bíborost, aki röviddel ezelőtt hagyta el Magyarországot, [21] a több mint egy évtizedes tárgyalássorozat után. [22] A pápa a fényképek tanúsága szerint igen meggyötört és aggodó bíborost meg akarta nyugtatni, hogy joghatósága elvesztése ellenére [23] őt tekinti az esztergomi érseknek, és ezért ismételgette neki: Te vagy az esztergomi püspök!

Ennek háttere, hogy 1971-ben mind a Szentszék, mind a magyar kormány törekvése  -  számos összetevő miatt, amelynek sem elemzése, sem értékelése most nem célunk  -  arra irányult, hogy Mindszenty bíboros elhagyja Magyarországot. 1973 végén az esztergomi érseki szék üressé nyilvánítására az eltelt két esztendő eseményei is hatással voltak.

Forrásainkból, mivel azok személyes visszaemlékezések alapján készültek, nem kizárhatók az egyéni tévedések, a szubjektív elemek és az események átértékelése későbbi események hatása alapján. P. Endrédy Csanád eddig perdöntőnek látszó tanúságát újabb források nyilvánosságra kerülése, a pápa és a bíboros levelezése, az Emlékiratok 1973. évi szövege, Zágon prelátus hagyatéka [24] megerősítheti, illetve módosíthatja. Erre azonban a történettudománynak minden bizonnyal még várnia kell.

A fenti elemzés alapján még egy megállapítást kell tennünk. A Mészáros István által megjelölt Mindszenty-kutatás területeit [25] ki kell egészíteni az Emlékiratok keletkezésének és publikálásának kutatásával, mert az elmondottak alapján minden bizonnyal számolni kell azzal, hogy az események leírását az Emlékiratokban azok későbbi értékelése és a publikálás körülményei némely esetben befolyásolták. Példaként említhető Mindszenty bíboros 1956. október 30-i kiszabadításának leírása az Emlékiratok 412-418. oldaláról:

"Amikor felpattant az ajtó, belép hozzám a rétsági honvédség fegyveres tisztikülönítménye. Vezetőjük, Pallavicini őrnagy jelentkezik."

Ezzel szemben 1996. október 27-én, vasárnap Felsőpetényben az emléktábla koszorúzásakor a rétsági laktanya volt parancsnoka, Garami Lajos ny. vezérőrnagy, e sorok írójának füle hallatára utalt arra, hogy a különítménynek, amelyet kiküldött Mindszenty bíborosért Felsőpeténybe, Palavicini-Pálinkás őrnagy nem volt a tagja, bár ezt írásban még nem erősítette meg.

Végül minden félreértés elkerülése érdekében hangsúlyozni kell, hogy ennek a tanulmánynak nem célja sem a Vatikán keleti politikájának, sem a pápa döntésének, sem pedig a száműzött mártír sorsú bíboros magatartásának az értékelése, pusztán csak egy kísérlet  -  sine ira et studio  -  a forrásokban található ellentmondások feloldására, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Mindszenty bíborost mielőbb a boldogok között tisztelhessük.

Jegyzetek:

[1] 1942, Bp.,96. Hivatkozás helye.
[1] Emlékiratok, SZIT, 1989, Budapest 4. kiad. Továbbiakban: E. Hivatkozás helye.
[2] E 484 Hivatkozás helye.
[3] Lipthay Endre: Mindszenty József életrajzi kronológiája, 186, in: Török József (szerk): Mindszenty József emlékezete, (Studia Theologica Budapestinensia), 13. 1995. Budapest., 165-189. Hivatkozás helye.
[4] Dr. Mészáros István: A hazai történelemtudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe, 1992, Esztergom. Hivatkozás helye.
[5] Im. 114.: "Mindszenty bíboros és a korabeli pápák": XII. Piusz, XXIII. János, VI. Pál, II. János Pál. Hivatkozás helye.
[6] Msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak, Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései, 2. kiadás, 1997, Pécs. Hivatkozás helye.
[7] Giuseppe De Carli: I ricordi di una vita in TV, Famiglia cristiana 1996. 3. szám, 39-40. Az interjú a magyar sajtóban is nagy visszhangot váltott ki. Új Ember 1996. január 21. 5.: Szuchy Gábor: A pápa nem mondta, hogy mindig ... Casaroli bíboros az előző vatikáni államtitkár emlékezik. (A Famiglia cristianaban megjelent cikk ismertetése.), Magyar Kurir 86. évf. 18. sz. Magyar Nemzet, 1996. január 18. 1-5., Népszabadság 1996. január 18. 3. Új Ember 1996 február 25. Dr. Péter Béla: "Mindig..." Új Ember 1996. február 18. Ilfi Géza: Még egy kiegészítés Casaroli bíboros emlékezéseihez, Életünk 1996. márciusi szám., lásd még a 8. jegyzet. Hivatkozás helye.
[8] Lásd: Szuchy Gábor idézett cikkét. Hivatkozás helye.
[9] Új Ember 1996. február 4. Hivatkozás helye.
[10] Im. 238. Hivatkozás helye.
[11] Im. 238-240. Hivatkozás helye.
[12] Im. 238-239. Hivatkozás helye.
[13] Lásd: Lipthay: im. 186. Mészáros István által összeállított Mindszenty leveleskönyv (Budapest, 1997), nem tesz említést 1973. december 26-át követően olyan levélről, amelyet Mindszenty bíboros VI. Pál pápának írt. A 497. sorszám alatt sorolja fel az 1974 február 6-án Bécsben tett nyilatkozatot az Emlékiratokra hivatkozva. Hivatkozás helye.
[14] Az Emlékiratokat az 1974. október 10-i. Frankfurti könyvvásáron mutatták be ünnepélyesen. Lásd: Lipthay im. 187. Hivatkozás helye.
[15] Mészáros Tibor 1972 tavaszán lett Mindszenty titkára, bécsi tartózkodása alatt. Mindszenty bíboros vatikáni tartózkodása alatt Mészáros Tibor Washingtonban tartózkodott. Lásd: Mészáros im. 196-197. Hivatkozás helye.
[16] E 491. Hivatkozás helye.
[17] Lásd Lipthay: im. 176. és Mindszenty személyes beszámolóját az Emlékirataiban, 223-233. A letartóztatás előzményeira vonatkozó legújabb forrás Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1940-1956, 1997, Budapest II. 711-715. Hivatkozás helye.
[18] Mészáros im. 92. 451/B számú levél. Hivatkozás helye.
[19] Lásd E. 493. Hivatkozás helye.
[20] Az 1971. október 23-i szentmisére a L'Osservatore Romano 1971. szeptember 25-26 (N. 247) száma a 2. oldalon számolt be. Hivatkozás helye.
[21] Lásd részletesen Adriányi Gábor: Miért és hogyan hagyta el Mindszenty József a budapesti amerikai nagykövetséget? In: Török József: (szerk.): Mindszenty József emlékezete (Studia Theologica Budapestinensia 13.) 1995, Budapest, 73-89. A L'Osservatore Romano 1971. szeptember 30-i száma (Anno CXI-N. 225) az első oldalon számolt be mindszenty bíboros Vatikánba érkezésérpől. A beszámoló idézi Casaroli bíborosnak, az olasz Radio-TV-nek adott nyilatkozatát, mely diplomatikusan, de híven foglalja össze a Szentszék tárgyalásaita Magyar Népköztársasággal 1963 és 1971 között. A magyar viszonyokra jellemző, hogy az Esztergomi Főegyházmegyei Hivatal irattárában Mindszenty bíboros ügyére vonatkozóan az 1971. évből a L'Osservatore Romanonak ez a száma van beiktatva minden különösebb feljegyzés nélkül. Az akta iktatószáma 2571/71. Hivatkozás helye.
[22] Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971, 1985, Bp., 179-199. (Kritikáját lásd: Mészáros im. 33-35.) Gergely Jenő a 20. században (1918-1995) in: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 1000 éve, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 1996, Budapest, 286., Lukács László: A Vigilia beszélgetése Franz König bíborossal in: 57 (1992) 849-854., Paul G. Bozsoki et László Lukács: De L'oppression a la liberte, L'Eglise en Hongrie 1945-1992, Al Ceste Santini: Agostino Casaroli, Uomo del dialogo, 1993, Torino 28-38. Török József: Mindszenty bíboros és a Vatikán keleti politikája in: Mindszenty József emlékezete, Török József (szerk.), 1995, Bp., 91-107. Török József: A Szabadság tértől a Pázmáneumig, Milyen erők alakították Mindszernty bíboros sorsát 1956 után ? In: Új Ember 1996. október 27-24 között. megjelent cikksorozat Török József: Vatikán keleti politikája és a vértanú bíboros in: Mindszenty emléknap, Lakitelek, 1996. október 2., 1997. 21-32. Legújabban VI. Pál pápa születésének 100. évfordulója alkalmából a Vatikánban 1997 november 22.-én tartott megemlékezésen Agostino Casaroli bíboros idézte fel a keleti politika hátterét. Lásd: Atto commemorativo del Servo di Dio Papa Paolo VI. nel centenario della nascita, Nella memoria e nel cuore della Chiesa e del mondo, il discorso del Cardinale Agostino Casaroli in: L'Osservatore Romano, 1997. november 24-25., (N. 271) 6-8. Hivatkozás helye.
[23] Lásd: Adriányi im. 82. Idéz egy feljegyzést Mindszenty és Zágon 1971. június 21-27-i megbeszéléséről: "A fenti joghatóságok felfüggesztését élőszóval vállalom, írásban ezt ne kapja meg senki, még az új apostoli adminisztrátor sem. A jogok felfüggesztése csak Magyarország területére vonatkozzék, a bécsi Pázmáneum névleg is fennhatóságom alatt maradjon." Hivatkozás helye.
[24] Ehhez lásd: Mészáros im. 247. 13. jegyzet. Hivatkozás helye.
[25] Lásd: Mészáros im.: 113-116. Hivatkozás helye.

vigilia@communio.hcbc.hu

Módosítva: 1998.4.21.