„Szemfényvesztés és képmutatás lenne, ha nem vetnénk számot azzal, hogy parlamenti választások utáni napokban és hetekben járunk. Szintén szerencsétlen dolog lenne, ha nem vennénk tudomásul, hogy a választási előzmények és eredmények a keresztény közösségeket sem hagyták érintetlenül, és bebizonyosodott, ami mindig is sejthető volt: a keresztények körében jelentős mértékű sokféleség uralkodik a társadalmi folyamatokat érintő kérdések megítélésében. Nem sokra mennénk azzal, ha ebben a helyzetben egyszerűen csak egymás elfogadására és a békesség útjainak keresésére buzdítanánk. A tartalom nélküli elfogadás súlytalan marad, ahogyan az igazság és az igazságosság iránt érzéketlen béke sem több illúziónál. Úgy tűnik számomra, hogy keresztény környezetben mindenekelőtt a kérdések egészséges fontossági sorrendjének megőrzésére lenne érdemes törekednünk. Vannak egészen lényeges és alapvető kérdések, amelyekről érdemes eszmét cserélnünk egymással, és vannak kevésbé lényegesek, amelyek talán akkor világíthatók meg igazán, ha nem veszítik el kapcsolatukat a magasabb szinten elhelyezkedőkkel. Ha igazán fontos nekünk Isten és az ő igazságossága, talán a társadalmi igazságosság területén is könnyebben eligazodunk és szót értünk egymással” – írja Görföl Tibor főszerkesztő a szám élén „Választások után” című cikkében.

A Tanulmányok rovatban XIV. Leó pápa Dilexi te kezdetű apostoli buzdításáról ír Orosz Gábor Viktor („A szegények iránti szeretet ökumenikus alap”) és Solymári Dániel („A globális fejlődés paradoxona: a szegénység új arcai”), majd Csermely Péter „A teológia titkos szubjektivitása – a misztériumok tükrében”, Kondorosi Noémi „Svéd Szent Brigitta politikai témájú látomásai: misztika vagy befolyásszerzés?”, Bors Edit „Szakrális terek és helyek: a temető környezetpszichológiája” és Kovács Szilvia „Liturgikus visszaélések a szentmisén és azok ellenszere Ferenc pápa Desiderio desideravi kezdetű apostoli levele alapján” című írása olvasható.

Az Esszék rovatban Gájer László bevezetésével és fordításában jelent meg Jürgen Habermas keresztény reményről szóló utolsó írása. A Napjaink rovatban Horváth Kornélia „Ferenc pápa levele az irodalomról és annak a képzésben és a személyiségfejlődésben betöltött szerepéről” ír, az Egyház a világban Muraközy Nóra „»Imádkozók más imádkozók között«. Válogatás Boldog Christian de Chergé és Christophe Lebreton homíliáiból” című írását és fordításait közli, a Vigilia beszélgetése rovatban pedig Tüske László „Ahmad Tajjib, az Azhar Mecset és Egyetem Legfőbb Imámja. Tizenöt év a normatív iszlám őrzésében” című írása és Ahmad asz-Száwí Ahmad Tajjibbal készített interjúja szerepel.

A lapszám irodalmi részében Mátyus Melinda prózája, Czigány György, Kulin Borbála, Demeter Arnold, Nagy Lea, Székelyhidi Zsolt, Győri László és Markó Béla versei jelentek meg. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Zudor Boglárka ír Mesterházi Mónika „Hogy nem” című verséről.

A Szemle rovatban Jem Bendell – Rupert Read (szerk.): „Mélyalkalmazkodás. Eligazodás az éghajlati káosz valóságában”, Jem Bendell „Összetörve. Őszinte válasz az összeomlásra”, Kálmán Peregrin OFM „Názáret rejtettségében, politikai elnyomásban. Belon Gellért és a korabeli egyház” és Gömöri György „Soknyelvű életem. Önéletrajz 1990-ig” című könyvéről találnak ismertetéseket.

Honlapunkon részleteket olvashatnak a legújabb szám néhány írásából.