Romano Guardini: A vallásos fordulat Pascal életében

Pascal elhunyta után megtaláltak valamit, amiről a következő beszámoló ad hírt: „Néhány nappal Pascal úr halála után a ház egyik szolgája véletlenül észrevette, hogy a méltóságos elhunyt ruhabélése rejt valamit magában, ami vastagabbnak tűnt, mint a többi rész. Kibontotta azt a helyet, hogy lássa, mi lehet az, és egy kicsi pergament talált összehajtogatva, Pascal kézírásával, és a pergamenben ugyanazzal a kézírással egy papírt. Ez amannak a hű másolata volt. Mindkét darabot nyomban át is adták Périer-nének, a nővérének. Ő néhány közeli barátnak betekintést engedett ezekbe. Valamennyien megegyeztek abban, hogy ez az oly alapossággal és különös gonddal megformált betűkkel rótt pergamen az emlékirat egy fajtáját jelenti, amit ő nagyon gondosan őrzött, hogy mindig ébren emlékezzék valamire, amit minden időben szeme és lelke előtt akart tudni, ezért vette nyolc éven át a fáradságot, hogy bevarrja és kivegye, valahányszor új ruhát varratott.”
A lap felső része egy sugaraktól körülvett keresztet mutat. Alatta a következők:
„A kegyelem 1654. évében
november 23-a, hétfő, Szent Kelemen pápa és vértanú
és a martirológium más mártírjainak napja
Szent Khrizogonusz vértanú és mások ünnepének vigíliája
Körülbelül este fél tizenegytől körülbelül fél egyig,
Tűz.
Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene,
nem a filozófusoké és a tanultaké.
Bizonyosság, öröm, bizonyosság, érzelem, öröm, béke.
Jézus Krisztus Istene.
Deum meum et Deum vestrum.
A te Istened az én Istenem lesz.
Feledni a világot és mindent Istenen kívül.
Csak az Evangélium tanította utak vezetnek hozzá.
Az emberi lélek nagysága.
»Igazságos Atyám! A Világ nem ismert Téged
de én megismertelek téged.«
Öröm, öröm, öröm, örömkönnyek.
Elszakadtam tőle.
Dereliquerunt me fontem aquae vivae.
»Istenem, elhagysz-e engem?«
Bár ne szakadnék el tőle mindörökre.
»Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent,
és akit elküldtél, Jézus Krisztust.«
Jézus Krisztus.
Elszakadtam tőle, menekültem előle, megtagadtam, megfeszítettem.
Bár ne szakadnék el tőle soha.
Ő csupán az Evangélium tanította utakon haladva őrizhető meg.
Teljes és szelíd lemondás.
Feltétlen engedelmesség Jézus Krisztusnak és lelki vezetőmnek.
Véghetetlen öröm egyetlen kínnal telt napért a földön.
Non obliviscar sermones tuos. Amen.”

(Vigilia, 2011. június, 417–426.)
 
 
 
 
 
 



(Vigilia, 1972. május, 331–334.)

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés