2020 / 9. szám

Tartalom

VIGILIA

Görföl Tibor: A hazugság
Sok meglepetésben lehet része annak, aki veszi a fáradságot, és elolvassa a 100 éve született Karol Wojtyła legmagasabb szintű megnyilatkozásait, az enciklikáit. Ahogyan a lapszámunkban szereplő trappista William Meninger ráakadt monostorának könyvtárában egy 14. századi angol lelkiségi műre, s miután leporolta és elolvasta, olyan meglepő útmutatásokkal találkozott, hogy a váratlan felfedezés lendülete több tízezer imádkozó ember máig élő mozgalmát hívta életre, a szent pápa elgondolásai is könnyen efféle váratlan felfedezések tárházát nyithatják meg az ember előtt.

Különösen meglepő, milyen sokat foglalkozik II. János Pál a hazugság jelenségével, az egyéni hazugságokkal és a hazugság kiterjedt kultúrájával. Olyan országból származott, ahol javarészt a hazugság romlott talajából fakadtak az együttélés különböző formái, ezért nem érthetetlen, hogy nagyfokú erkölcsi felháborodást váltottak ki belőle a széltében-hosszában hirdetett lengyel hazugságok és a saját érdekeiket minden más elé helyező szűk csoportok. Vegyük csak az 1991-ben Centesimus annus kezdettel kiadott körlevelet, amely az Európában oly mozgalmas előző két év tükrében beszél az emberi együttélésről. A lengyel pápa azokról beszél, akik azt hiszik, hogy ismerik „a tökéletes társadalmi szerveződés titkát”, s ennek megvalósításához még a hazugságot is elfogadhatónak tartják, bár ezzel csak „evilági vallást” hoznak létre. Azokról beszél, akik erőszakosságukat hazugsággal legitimálják, úgy téve, mintha csak a jogot védenék vagy külső fenyegetésekre reagálnának. Azokról beszél, akik azt hiszik, hogy mentesek a tévedéstől, s ezért korlátlan hatalmuk lehet. A „hazugság atyja” nyer teret, mondta már a Dominum et vivificantemben is, ahol fegyverekkel kereskednek, és a hazugság válik uralkodóvá ott, ahol kis csoportok azt hiszik, hogy különleges történelmi küldetéssel vannak felruházva.

A BARÁTSÁG

Varga Péter Kálmán: A barátság antik felfogásai – metszetek
A barátság Homérosznál, Hésziodosznál
Ha az antikvitás és a barátság kifejezéseket halljuk, valószínűleg Akhilleusz és Patroklosz baráti kapcsolata jut először eszünkbe. Mint oly sok más esetben, ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az antik felfogás megértéséhez, valóban érdemes Homéroszhoz fordulnunk. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az Iliászt, rögtön feltűnik, milyen változatos megközelítés található Homérosznál a személyek közötti kapcsolatok ábrázolására. Fontos ugyanakkor leszögeznünk, hogy bármely barátságfelfogást vagy fogalmat vizsgáljuk is, mindig szem előtt kell tartanunk a korabeli társadalom sajátosságait, az emberi létezés történelmi és lokális meghatározottságaiból fakadó jellegzetes vonásokat. Ebben a tekintetben a homéroszi barátságfelfogás eltér még a későbbi, klasszikus kori görög értelmezéstől is, ugyanakkor, véleményem szerint, Homérosz felfogásának ismerete elengedhetetlen a továbbiak helyes megértéséhez. Ezzel együtt mégsem az a legérdekesebb, hogy milyen különbségek találhatók a mai és az antik barátságfelfogások között, hanem az, hogy a kulturális és történelmi távolság ellenére mennyi hasonlóság és egyezés található a mi személyes kapcsolatainkra vonatkozóan. Az antik példák felidézése tehát nem pusztán történetileg érdekes számvetés, hanem hatékony eszköz, amely hozzásegít ahhoz, hogy átgondoljuk: mit is jelent számunkra a barátság.
Csiszár Klára: Barátság a romantika és a provokáció dinamikájában.
A barátság jelentősége a gyakorlati teológiában
Az interperszonális kapcsolatok és azokon belül a barátság hatását az ember életére több tudományág kutatja. Élen járnak itt a természet-, a humán- és az orvostudományok. Egyházi kontextusban (többé-kevésbé) inkább csak éljük a barátságokat, és kevés tudományos reflexió születik a barátság teológiai jelentőségéről. Az egyházi köztudatban sem teljesen magától értetődő a barátság kifejezett értékelése, a barátság értékként, avagy egyenesen erényként való minősítése, holott maga a fogalom kiemelkedő jelentőséggel bír a szentírási nyelvezetben, a keresztény bölcseleti gondolkodásban, sőt még a liturgikus nyelvezetünkben is felbukkan. A barátság jelentőségének felidézésére azért is érdemes a teológiai – és főleg a gyakorlati teológiai – diskurzusokban odafigyelni, mert ma már közismert, hogy a barátság mint interperszonális kapcsolat kifejezetten fontos az ember testi és lelki egészségének szempontjából, ugyanakkor az életminőség javulását és a pozitív életérzést is nagymértékben befolyásolja.
Görföl Tibor: Kettős küldetések. Nők és férfiak rendhagyó barátsága az egyházban

SZÉP/ÍRÁS

Ferencz Győző: Nem mennek el (vers)
Báthori Csaba: Hosszútávfutás (vers)
Miklósvölgyi Zsolt: „Nem kívülről befelé, hanem belülről kifelé építkezett”.
Térpoétikai megfigyelések Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének körúti házáról
(tanulmány)
Jász Attila: Talán. Fausztina nővér kiegészíti naplóját (versek)
Csorba Piroska: Ami belül van; Terra incognita; Közelítések (versek)
Czigány György: Soliloquia (prózaversek)
(Közel)
Közel visz bennünket Istenhez a kétségbeesés. A vigasztalót véljük benne megtalálni, úgy érezzük, hűs tenyerével megérinti homlokunkat, mint édesanyánk, ha betegek voltunk.
A kétségbeesés gyakran elszakít bennünket Istentől. Úgy érezhetjük, távol vagyunk tőle, annyira távol, hogy létezését se vagyunk képesek hinni, csak heverünk száraz torokkal, mindenektől elhagyottan.
Akkor vagyunk hozzá a legközelebb.

(Tudás)
Az ember Isten-élményének hagyományaival, a Szentírással, Jézus és az apostolok tanításának értelmezésével sok tudományág foglalkozik. Dinamikusan, a változatlant új és új fénybe emeli az élő hittudomány. Az ember létének morális, egzisztenciális kérdéseit elemezzük a gondolkodás és cselekedet szabadságának táguló lehetőségeivel. A kinyilatkoztatást igyekszünk befogadni józan értelemmel és áhítatos szívvel. De Istent nem tudjuk megmagyarázni. Istent nem lehet szakérteni. Amit erről egy gyermek megsejt, s amit az aggastyán hittudós gondol, nincs messze egymástól. A gyermek hite az, amit szeretnénk megőrizni magunkban. Ez lehet minden tudásunk.
Halmai Tamás: Az ékszerteknős és az abbé. Kalász Márton költészetéről (esszé)
Szalagyi Csilla: Koraesti szürkület (vers)
Patak Márta: A kutyás asszony (novella)
Markó Béla: Hosszú járvány (vers)
Ronald Stuart Thomas: Dicséret; A fénylő rét (versek) (Tóth Bálint Péter fordításai)
Gömöri György: Korona vagy kard;
K. R. német orvos Szenci Molnárt köszöntő versének olvasásakor (versek)

A VIGILIA BESZÉLGETÉSE

Lázár Kovács Ákos: Topál Józseffel
Hol, mikor és kik voltak azok, akik az ember és a kutya kapcsolatának alapkutatásait elvégezték? Egyáltalán hogyan vált fontossá a tudománytörténetben a téma?

A kutya viselkedésének és a kutya–ember kapcsolat biológiai-pszichológiai összetevőinek vizsgálata viszonylag új keletű dolog, és bizonyos értelemben hungaricum. Új keletű, mert bár az etológia már legalább hetven éve elismert ága a természettudományoknak, a kutya nagyon sokáig „számkivetett” fajnak számított a viselkedéskutatók körében. Egészen az 1990-es évek közepéig általános volt az a vélekedés, hogy a kutya az etológia számára teljesen haszontalan, vizsgálatra alkalmatlan állat. Bár ez így a jelenből visszatekintve furcsának tűnhet, akkoriban az etológusoknak jó okuk volt arra, hogy így gondolkozzanak. Az állatviselkedés-kutatás egyik – mindmáig érvényes – vezérmotívuma, alapszabálya ugyanis az, hogy az etológusnak az állatot mindig a természetes környezetében kell vizsgálnia. Márpedig a kutya a háziasítás során elveszítette természetes környezetét – ma már az ember alkotta mesterséges világban él, sőt ő maga is tulajdonképpen mesterséges, ember által szelektált faj, amely nagyon távol van attól, amilyennek ősét a természet eredetileg megalkotta.

MAI MEDITÁCIÓK

William A. Meninger: Ha Istent keresed, kedves barátom (Horváth Sarolta fordítása)
Istenben kedves barátom, van egy nagyon régi keresztény hagyomány, amely három szintet különböztet meg Isten gyermekének növekedésében, abban a folyamatban, amelynek során egyre érettebbek leszünk a szeretetből fakadó istenkeresésben. Olykor a három útnak hívják őket: a tisztulás útjának, a világosság útjának és az egyesülés útjának.

Megfigyeléseim alapján azt mondanám, hogy az emberek életük nagy részét tulajdonképpen ezek között az utak között töltik. Ezen azt értem, hogy olykor két vagy éppen három szakasznál vannak vagy úton járnak egy időben. Mind a három út az istenszeretet folyamatának egy-egy szakasza.

Mint minden utazást, ezt is az elején kell kezdenünk. Ez a tisztulás útja. Tudatában vagyunk annak, hogy vonz minket Isten, de talán a világi csábítások, bűnös szokásaink, erkölcsi gyengeségünk vagy egyszerűen a tudatlanságunk miatt hol buzgók, hol lagymatagok vagyunk a szeretetből fakadó keresésben. Csak most kezdjük tanulni, hogyan imádkozzunk, és Istenhez fűződő kapcsolatunk gyakran megtanult imádságokban vagy fohászokban fejeződik ki. Ez még mindig csak a kezdet. Másznunk kell, mielőtt járhatnánk.

A második szakasznál, a megvilágosodás útján kezdődik igazán a szemlélődő imádság. Felismerjük, hogy Isten szeret minket, és hevesen törekszünk arra, hogy mi is szeressük Istent. A vallás több lesz számunkra kultúránál: valódi életmóddá válik. Időnként elbukhatunk és visszaeshetünk a tisztulás útjára, de újra neki akarunk kezdeni, amilyen gyakran csak szükséges. Járnunk kell, mielőtt futhatnánk.

A harmadik szakasz az egyesülés útja. Ez a szentek útja, ugyanakkor az is, amire mindannyian hivatva vagyunk. Sok esetben egy (vagy két) lábunk ezen az úton van, de nem ismerjük fel. Talán, kedves barátom, vonakodsz, hogy magadat ilyen magasra helyezd. Talán azt mondod magadnak, hogy nem vagy méltó rá, vagy hogy ez Isten különleges barátai számára van lefoglalva.

NAPJAINK

Solymári Dániel: Segítség és felemelés. Gondolatok a népek közötti barátság tapasztalati elemeiről

EGYHÁZ A VILÁGBAN

Szőnyi Szilárd: Barátságpróba: a járvány és hatásai
Izgalmas felméréssel vizsgálták a felebaráti szeretet gyakorlati megnyilvánulását 1973-ban az amerikai Princeton Egyetemen. Az Irgalmas szamaritánus-kísérlet elnevezésű kezdeményezéssel John M. Darley és C. Daniel Batson magatartáskutatók arra voltak kíváncsiak, mi motiválja az embert, hogy segítsen másokon: döntően a meggyőződése, vagy inkább a körülmények. Az intézmény teológiai karán tanuló, lelkésznek készülő diákokkal ezért kérdőíveket töltettek ki a hitükről és a hivatásukról, majd jelezték, hogy a szomszédos épületben előadást kell tartaniuk, némelyeknek a fenti bibliai példabeszédről, másoknak egy más témáról.

A csapat egyik részének azt mondták, bőven van idejük átérni; egy másiknak azt, hogy ha nem akarnak elkésni, szaporázzák meg lépteiket; a többieket pedig sürgették, hogy szaladjanak, mert már így is késésben vannak. Az épülethez vezető úton aztán mindenki egy földön fekvő – természetesen beépített – emberbe botlott, aki szemmel láthatóan segítségre szorult. A hallgatók egyszeriben a szóban forgó szentírási helyzetbe keveredtek, és arról kellett döntést hozniuk, hogy a példabeszédben szereplő izraelita pap és a levita, avagy a szamaritánus módjára fognak-e viselkedni.

Meglepetésre, akik hivatásuk fő mozgatórugójának mások segítését nevezték meg, nem álltak meg nagyobb eséllyel, mint a többiek, és annak sem volt jelentősége, hogy az evangéliumi szakaszról vagy másról kellett-e előadást tartaniuk. A legtöbbet az nyomott a latban, hogy ki mennyire sietett: az elegendő idővel rendelkezők 63, az épp időben lévők 45, a rohanvást érkezőknek viszont mindössze 10 százaléka hajolt le a férfihoz. Miközben tehát úgy hisszük, hogy cselekedeteinket alapvetően az értékrendünk határozza meg, jóval fontosabbak a külső körülmények – állapították meg a kutatók.

KRITIKA

Görföl Tibor: Chiara Lubich: Az egység lelkisége

SZEMLE

Iancu Laura: Medgyesy S. Norbert (szerk.): Mária Anya – Mária Anyánk.
Szűz Mária élete és alakja a magyar népi Mária-költészetben Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése szerint
Gombor Lili: Anselm Grün – Tomáš Halík – Winfried Nonhoff: Távol az Isten.
Hit és hitetlenség párbeszéde
Kipke Ágnes: Kalász Márton: Annyi ábrándunk. Versek, 2010–2019
Sebők Melinda: Séta közben. Tanulmányok Mándy Iván életművéről
Rőhrig Eszter: Hegyek, ívek, fák, Tihany.
Kohán Ferenc kiállítása a Tihanyi Bencés Apátsági Galériában (2020. június 15. – július 8.)

A szám teljes tartalma a megjelenés után hat hónappal érhető el honlapunkon.

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés