Megjelent a Vigilia januári száma


„Folyóiratunk minden olvasója óhatatlanul észre fogja venni, hogy megváltozott a Vigilia külső megjelenése. Az átalakításnak, ahogyan normális esetben lenni szokott, nem külső okai és indítékai vannak, hanem az egyszerűbb áttekinthetőséget és a jobb olvashatóságot szolgálja, miközben azt is kifejezi, hogy több évtized elteltével ismét lendületet próbál venni a folyóirat, és igyekszik pontosabban elhelyezni magát abban a korban, amelyhez tartozik, megőrizve a kritikai tájékozódás és a lehetőségekhez képest tág perspektíva igényét. Az elmúlt évben nemcsak a lap terjedelme nőtt néhány oldallal, de új rovatok is indultak. (…) rendkívül örömteli lenne, ha a Vigilia olvasói kitüntetnék a folyóiratot azzal, hogy gyakrabban és bátrabban nyilvánítanak véleményt a lap tartalmával kapcsolatban, s attól sem riadnának vissza, hogy kifejezésre juttatják, milyen nagy kérdésköröket és jelenségeket tartanak feldolgozásra méltónak” – írja Görföl Tibor főszerkesztő „Újdonság” című vezércikkében.
A tanulmányok sorában Thomas Mark Németh: „Az Ukrajna ellen indított háború és az egyházak. Teológiai kihívások”; Patsch Ferenc: „Légy béketeremtő! Mai megfontolások az »igazságos háború« elméletéről” és Domaniczky Endre: „Mádl Ferenc és a jocisták” című írása szerepel. A Mai meditációk rovatban Csermely Péter: „Egyetlen kenyér volt a hajóban: Jézus. Az eucharisztikus hagyomány előképei és formái a páskavacsorától az úrvacsoráig”, az Egyház a világban pedig Kádár Zsófia – Silvia Notarfonso: „A jezsuita kutatások nemzetközi szimpóziuma: a jezsuiták és az egyház a történelemben” és Dale M. Coulter: „A pünkösdi-karizmatikus kereszténység felemelkedése” című írása olvasható. A Vigilia beszélgetése rovatba Vörös István készítet interjút Markó Bélával.
Folyóiratunk szépirodalmi részében Markó Béla, Mircea Cărtărescu, G. István László, Babiczky Tibor, Tőzsér Árpád, Lackfi János, Simek Valéria, Szabados Attila és Fenyvesi Félix Lajos verseit, Iancu Laura regényrészletét, Luisa Gómez Gascón novelláját és Magyar Zoltán: „Szent András farkasai. Egy csángó népmonda és interetnikus vonatkozásai” című tanulmányát közöljük. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Szemán Krisztina ír Vas István: „A rostirónt letettem” című verséről.
A Kritika rovatban Horváth Csaba elemzi Tóth Krisztina: „A majom szeme” című regényét. A Szemle rovatban Sepsi Enikő – Maczák Ibolya (szerk.): „Pilinszky János színházi és filmes víziója ma”, Monostori Imre: „Németh László életművének fogadtatása, 1925–2020”, Márton László: „A kárpótlás”, Nagy Márta: „Aknay János Krisztusai” és a „Földi dolgokról. Iancu Laura és Bodnár Dániel beszélgetése” című könyvekről, illetve a Magyar Nemzeti Galéria Vaszary-kiállításán szereplő egyházi vonatkozású alkotásokról találnak ismertetőket.
Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

(Folyóiratunkra előfizethetnek a honlapunkon, ahol az egyes számokat is megvásárolhatják.)
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés