Megjelent a Vigilia szeptemberi száma

„Úgy tűnik, hogy a századforduló óta visszatérőben van a Kelet és a Nyugat szembeállítása, s a sötétség vádja és a világosság reménye ismét gyakran kapcsolódik földrajzi területekhez. A századfordulót mintha még inkább az Észak és a Dél szembeállítása határozta volna meg, s talán őszinte aggodalom is kísérte a jómódú északi és a ‘fejlődő’ déli társadalmak egybevetését. Ebből a figyelemből nem sok maradt abban a roppant feszültséggel telített kontextusban, amelyben egyszerre harcias és pökhendi retorika marasztalja el a keleti vagy a nyugati életstílust, az egyik vagy a másik irányból várva útmutatást és megoldást. Az efféle retorikák képviselői többnyire éppúgy kezdetleges illúziók foglyai, mint azok, akik azt hangsúlyozzák, hogy a Nap mégiscsak Keleten kel fel: elvégre a Nap sem nem kel fel, sem nem nyugszik le sehol, csupán a Föld kering és forog körülötte” – írja Görföl Tibor főszerkesztő „Ex oriente?” című vezércikkében.

A „Fény és világosság” című összeállításban Markus Enders: „A fény a filozófiában, a vallásban és a misztikában”, Nacsinák Gergely András: „A fény játékszere. Az ókeresztény és bizánci mozaikművészetről” és Tóta Péter Benedek: „Világosság és sötétség között: micsoda tudás? Fény- és emlékképek Ted Hughes, Sylvia Plath és Pilinszky János írásaiban” című tanulmányát olvashatják. A témához kapcsolódik a Szép/Írás rovatból Kovács Krisztina: „A szavak estéje. Fény és sötétség Paul Celan költészetében”, a Mai meditációkban Karasszon István: „Isten és a világosság”, az Egyház a világban Forgó András: „Katolikus felvilágosodás? A katolikus egyházi értelmiség válaszkeresése a felvilágosodás korának kihívásaira” és Gőzsy Zoltán: „A katolikus felvilágosodás és papképzés kapcsolata”, a Napjainkban Lázár Kovács Ákos: „A fénymegadás jelentősége a filmművészet történetében” című írása.

A Vigilia beszélgetése rovatba Szászi Balázs készített interjút Mustó Péterrel, a Szép/Művészet rovatba pedig Kovács Péter írt a Franciaországban élő Márkus Anna festőművészről. Folyóiratunk szépirodalmi részében Schein Gábor regényrészlete, Tatár Sándor és Jász Attila versei, valamint Halmai Tamás: „A megosztható titkok. Miért olvassunk Kalász Mártont?” című esszéje szerepel.

A Kritika rovatban Thomka Beáta és Molnár Illés elemzi Marilynne Robinson: „Jack” című regényét, Csehy Zoltán pedig Tatár Sándor: „Haalaadaas” című verseskötetét. A Szemle rovatban Jász Attila: „Felhőfoszlányok a hajnali fűben. Útinaplók, 2012–2022”, Dukkon Ágnes: „A veszélyes szépség útjain. Eszmék, témák, kapcsolatok a klasszikus orosz irodalom világában”, Székely László: „»A jó mostoha történetét még nem írták meg…« Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó peres aktái” és a „»Maradj izzó parázs«. Tanulmányok Márai Sándor életművéről” című könyvekről találnak ismertetőket.

Honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés