Megjelent a Vigilia júniusi száma

„Az Ukrajna ellen indított orosz háborúról és a háborús bűncselekmények komoly gyanúját felvető eseményekről a Szentszék ugyan február 24-e után többször egészen határozottan nyilatkozott (Pietro Parolin bíboros államtitkár például elítélte a mariupoli gyermekkórház bombázását), Oroszország említésétől és az orosz egyház szerepének elemzésétől Ferenc pápa sokáig tartózkodott. Ez a tartózkodás véget ért május elején. A katolikus egyházfő ekkor számolt be Kirill moszkvai patriarchával folytatott negyvenperces online megbeszéléséről, megemlítve, hogy az első húsz percben a patriarcha kezében papírt tartva a háborút igazoló érveket sorolt, mire Ferenc pápa csak annyit tudott mondani: »Nem értek ebből semmit. Testvérem, mi nem az állam papjai vagyunk, nem használhatjuk a politika nyelvét, hanem Jézus nyelvén kell beszélnünk. Isten egyazon szent népének pásztorai vagyunk.« Beszámolóját azután különösen éles szavakkal egészítette ki, s kijelentette, hogy a moszkvai patriarcha nem lehet az orosz elnök ministránsa. (…) félelmetes, hogy a háborút nem kevesen kifejezetten támogatják, még Magyarországon is. Ahogyan azonban minden érintettnek szabad döntése van abban, hogy a politikai hatalom ministránsa vagy a nép pásztora kíván-e lenni, abban is szabad és elkerülhetetlen a döntés, hogy ideológiák foglya vagy a keresztény szellem szabad képviselője akar-e lenni az ember” – írja Görföl Tibor „Ministránsok és pásztorok” című vezércikkében.

„A szerelem” című összeállításban Frazer-Imregh Monika: „Újplatonikus szerelem-megközelítések a reneszánszban”, Csejtei Dezső: „A női létezés módozatai Ortega y Gasset bölcseletében” és Laczkó Zsuzsanna: „A szerelem tapasztalatának vallásos dimenziójáról” című tanulmánya szerepel. A témához kapcsolódik a Mai meditációk rovatban Horváth M. Eszter: „Szellemi házasság. Az istenszerelem Avilai Szent Teréznél” és Jessica Powers: „Isten különös szerelmes” című verse, Margócsy István: „»…mi volt nekem a szerelem?...« A szerelem képe és helye a 19. századi magyar irodalomban” című tanulmánya folyóiratunk szépirodalmi részében, illetve a Napjainkban Várda Ferenc: „Szűk mezsgyén a szerelemben. Ormánsági tapasztalatok” című írása.

 A Vigilia beszélgetése rovatba Kalmár Petra készített interjút Nathalie Becquart-ral, a Püspöki Szinódus altitkárával. Az Esszék rovatban Baán István mutatja be Olivier Clément-t, akitől „A másik Nap” címmel kiadott feljegyzéseiből olvashatnak részleteket. Az Egyház a világban rovat Kiss Gábor: „Kúriareform. Római belügy vagy egyháztani lakmuszpapír?” című írását közli. Folyóiratunk szépirodalmi részében Tóth Sára: „»A fény állandó«. Marilynne Robinson Gilead-regényeinek szakramentális világa” című tanulmánya, Tóth Krisztina és Visky András regényrészletei, valamint Vasas Tamás verse szerepel.

A Kritika rovatban Takáts József elemzi Szilágyi Márton: „A magyar romantika ikercsillagai. Jókai Mór és Petőfi Sándor” című irodalomtörténeti munkáját, a Szemle rovatban pedig John C. H. Wu: „A belső kármel. A szeretet hármas útja”, Kemény István: „Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire”, Bartók Imre: „Lovak a folyóban”, Szilágyi István: „A hóhér könnyei” és a „Hűség és megújulás. A szerzetesi élet Magyarországon, 1950–2000” című kiadványról találnak ismertetőket.

(Folyóiratunkra előfizethetnek, és az egyes számokat is megvásárolhatják a honlapunkon.)

 

Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés