„Február 24. emlékezetes dátum lett Európában, de elsősorban az Ukrajnában élő emberek számára. Ezen a napon kezdte meg hadműveleteit Oroszország Ukrajnában. Kárpátalján is sokként ért mindenkit a háború híre. Egy nappal korábban még az volt az aggodalom tárgya, hogy feljebb mehet az üzemanyagok ára Ukrajnában, másnapra már egészen más foglalkoztatta az embereket. Sokakat elfogott a bénultság, csöndben meredtek a képernyőre, míg a televízió ontotta magából a híreket a bombázásokról, rakétatámadásokról. Mintha megállt volna az idő. Aztán az első sokk elmúltával az előző ellentétébe, az azonnali cselekvés vágyába csapott át a hangulat. (…) Hálásak vagyunk a bennünket segítő embereknek, és azt kérjük anyaországi testvéreinktől, hogy továbbra se feledkezzenek el rólunk, és imádságaikba is foglaljanak bennünket: hadd segíthessük továbbra is a reánk bízottakat” – írja Iván Gábor nevetlenfalui és tiszabökényi görögkatolikus áldozópap a számunk élén olvasható, „Kárpátalja és a háború” című írásában. Patsch Ferenc „Változik a világrend?” címmel közöl tanulmányt az orosz–ukrán háború teológiai, politikai és gazdasági következményeiről.
A „Klímaválság és ökoteológia” című összeállításban Hetesi Zsolt: „Az éghajlati rendszer emberi eredetű változása”, Nobilis Márió: „Minden mindennel. Kereszténynek lenni a Laudato si’ után” és Ágoston-Kostyál Csilla: „»Hogy lehetnék jó gazda, ha nem tudom megóvni a földem?« Klímaszorongás, öko-gyász és megküzdés” című tanulmánya szerepel. A témához kapcsolódik a Vigilia beszélgetése rovatban Görföl Tibor interjúja John Chryssavgisszal és az Egyház a világban Barta István: „Katolikus teremtésvédelmi szervezetek Magyarországon és a világban” című írása.
Az Esszék rovatban Kereszty Rókus mutatja be Flannery O’Connort, akitől „Az egyház és a szépíró” című esszéjét olvashatják. A Napjaink rovatban Gájer László és Kiss Didák: „A gyermek- és ifjúságvédelem, illetve a sérülékeny felnőttek védelmének helyzete a Magyar Katolikus Egyházban”, Béatrice Guillon: „Abúzusok áldozatai az egyházban. A sebezhetőség, a felelősség és a gyógyulás teológiája”, valamint Mátyus Norbert: „Dante ma. A 2021-es Dante-emlékév tanulságai” című írása szerepel.
Folyóiratunk szépirodalmi részében Zalán Tibor, Halmai Tamás, Szöllősi Mátyás, Horváth Florencia, Gyukics Gábor, Petőcz András, Ughy Szabina, Ayhan Gökhan és Czigány György versei, Halasi Zoltán prózája és Szávai Dorottya: „»A pórusait látni«. A Pilinszky-líra minoritáspoétikái” című tanulmánya olvasható.
A Kritika rovatban Zalán Márk elemzi Enyedi Ildikó: „A feleségem története” című filmjét, a Szemle rovatban pedig Pavel Baszinszkij: „Szökés a paradicsomból. Lev Tolsztoj élete és futása”, Czigány György: „Kilencven. Válogatott versek”, Beck András: „Eljutni A-tól B-ig és vissza”, Vető Miklós: „Isten és ember. Filozófiai tanulmányok”, Gerhard Lohfink – Ludwig Weimer: „Mária, Izrael leánya. A szeplőtelen fogantatás új megközelítése”, Somorjai Ádám OSB: „Az amerikai levéltárak titkai. Válogatott írások Mindszenty bíborosról” című könyvéről találnak ismertetőket.
