Gájer László

A „minimum” esztétikája és a keresztény hit

A Pannonhalmi Bazilika felújítását vezető John Pawson (1949) brit építész, tervező az építészetben minden felesleges elemet nélkülözni kívánó minimalista esztétika egyik legismertebb élő képviselője. Ő maga így írt erről az irányzatról: „A minimalizmus nem az igénytelenség, a nélkülözés vagy a hiány építészete. Nem az határozza meg, ami nincs benne, hanem az ottlévő helyénvalósága és megtapasztalásának gazdagsága.” A Pawson által 1996-ban összeállított Minimum című album ennek az esztétikai igénynek kívánt megalapozást adni azzal, hogy az egyszerűség kánonjának számtalan példáját mutatta be az epidauroszi színháztól Tadao Ando egy épületéig vagy éppen Da Vinci vázlatától egy Mondrian-festményig. A szerző a kötethez előtanulmányt is írt a „minimum” eszméjéről, a „kivonás és a redukció” esztétikai igényéről, melyben az eszme teherbírását kutatta, az egyszerűségnek az alkotásokban sokféleképpen megmutatkozó jellegét próbálta feltárni. Ezen az úton nem vallásos célok vezették, mégis az elvek megalapozásakor kapaszkodókat talált egyes vallási hagyományokban is. Ilyen kapcsolódások keresése vezette őt a keresztény szerzetesek, elsősorban a ciszterciek egyszerűségének eszményéhez (a provence-i Le Thoronet monostora, amely egykorú a pannonhalmi templommal, visszatérő hivatkozás a kötetben), a buddhistákhoz és a zen japán felfogásához, illetve az olyan keresztény puritán mozgalmakhoz, mint a kvékereké és a sékereké. A 2019-es The Anatomy of Minimum című albumban összegyűjtve találjuk Pawson újabb munkáit, köztük nem egy szakrális alkotást is. A keresztény terek közül a Pannonhalmi Bazilika és az augsburgi St Moritz templom felújítása, illetve az ugyancsak bajorországi Dillingen rönkökből épült kápolnája kerülnek részletes bemutatásra a kiadványban, Pawson tehát keresztény épületeken is érvényesítette az egyszerűség követelményét. A Minimum előtanulmányában célkitűzésének bemutatásához filozófiai kapcsolódásokat elsősorban Friedrich Nietzschénél (1844–1900) talált. E hivatkozásai egy sajátos gondolkodásmódra engednek következtetni, melyet alább megpróbálok bemutatni, mert úgy vélem, hogy ez a filozófiai megalapozás hozzájárul az általa létrehozott keresztény terek értékeléséhez is.

(A teljes írás a Vigilia szeptemberi számában olvasható.)

Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés