Ullmann Péter Ágoston: Premontreiek 900 éve

Együtt – Istennel – az emberek között

Napjainkban körülbelül 1300 premontrei atya és testvér él 25 ország nagy apátságaiban és kisebb perjelségeiben. Mintegy 200 premontrei nővért egyesít az egy évtizede alakult nemzetközi közösség, a Communio Internationalis Sororum Praemonstratensium. Hazánkban 1989 óta a Csornai Prépostság, a Gödöllői Perjelség (2018-tól Apátság) és a Premontrei Női Kanonokrend ismét nyilvánosan létezik. A Nagyváradi Apátság is a magyar cirkária része. A csornai atyák több faluban lelkipásztorkodnak, Szombathelyen és Keszthelyen középiskolát vezetnek. A gödöllőiek Gödöllőn, Zsámbékon és Mányon szolgálnak, továbbá két középfokú oktatási intézményt tartanak fenn. A premontrei nővérek Zsámbékon a liturgikus és a gyakorlati templomi szolgálat mellett szakiskolát, napközit, idősek otthonát és több más karitatív és szociális intézményt vezetnek.
Az ünnepi év a premontrei atyák, testvérek és nővérek, a rend lelki hálójában élő harmadrendiek és a plébániáink családjai számára alkalom a számvetésre, hogy miképpen követjük az alapítót és rendi elődeinket a Norbert élete által kijelölt úton. Ez az út lényegében ugyanaz, mint minden keresztényé, Krisztus-követés. Norbert régi életrajza írja az első premontreiekről, hogy „a Szentírást akarták követni, és Krisztust tartották vezetőjüknek. Ugyanis Norbert Atyánk biztosította őket, hogy sohasem fognak letérni az igaz útról, ha ténylegesen követik azt, amit megígértek, hogy az Evangélium, az Apostoli Hagyomány és Szent Ágoston életmódja szerint élnek, amire a fogadalmukat is letették.” Az évfordulón számon kérjük önmagunktól a premontrei közösségi élet és spiritualitás elemeit. Először is azt, hogy a közösségeinkben szeretnénk napról napra megtérni (conversio). A közösség segít a bűnbánatban, az önismeretben és a megváltozásra való törekvésünkben, és egymástól várjuk életmódunk kritikáját. Közösségi életünk vezérfonala a liturgia. Együtt törekszünk arra, hogy Istent dicsőítő imánkat, a szent zsolozsmát és a szentmisét méltó módon, minél szebben és ünnepélyesebben végezzük, és célunk, hogy mindebben részeltessük környezetünket. Amikor pedig visszavonultan, magunkban imádkozunk, ezt is a közösségért tesszük. Belső imánk forrása is a liturgia, valamint a Szentírás olvasása (lectio divina). Törekvésünket jól kifejezi a középkori megfogalmazás: Contemplata vivere et aliis tradere, azaz a liturgiában és a magánimában kapott kegyelmek és megtapasztalások szerint élünk, és amit kapunk, életünk példájával és apostoli munkánkkal továbbadjuk testvéreinknek. Mindezt erősíti a premontreiek negyedik fogadalma, a helyhezkötöttség (stabilitas loci). A Premontrei Rend nagy családja, mi, a kanonokok és a nővérek világi harmadrendi testvéreinkkel együtt immár 900 éve azért a közösségért imádkozunk és dolgozunk, ahol élünk, ahol megtelepedtünk.

(A teljes írás a Vigilia augusztusi számában olvasható.)
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés