A csillagos ég látványa

Azt hiszem, hozzátartozik az emberségünkhöz a csodálkozás képessége, és enélkül tényleg nem lennénk emberek. Éjszakánként előttünk áll a legnagyobb látványosság az egész földön: a csillagos ég látványa. És bámulatosnak tartom, hogy az univerzum úgy van megalkotva, hogy megismerhető számunkra. A világmindenség önmagában is eleve csodálatos, de nem kevésbé csodálatos, hogy mi megismerhetünk belőle valamit. Ez egyáltalán nem magától értetődő. Semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy az univerzumot ne alkothatta volna meg olyan értelem, amely annyira felülmúlja az emberi észt, hogy egyszerűen semmit nem értünk meg abból, amit létrehozott. De nem így van. Az univerzum úgy van megalkotva, hogy apránként egyre mélyebbre hatolhatunk titokzatos valóságába, s egyre több mindent megérthetünk és felfedezhetünk belőle.
Attól sem riadnék vissza, hogy azt mondjam, az egész mintha valami pedagógiai programot tükrözne. Wigner Jenőnek van egy híres tanulmánya, amelynek „A matematika ésszerűtlen hatékonysága” a címe. Néhány oldal az egész, bárki könnyen elolvashatja. Wigner néhány példán keresztül bemutatja, mennyire váratlan és ésszerűtlen, hogy a matematika egyáltalán működik, s alkalmazható a természettudományban, így pedig az univerzum megismerését is lehetővé teszi. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy az emberi értelem rezonál azokra a törvényekre, amelyek az univerzumot irányítják. Azt hiszem, éppen ezért nagyon mélyreható párhuzam fedezhető fel Isten önkinyilatkoztatásának teológiai eszméje és a természettudományos tapasztalatok között.
Mi, jezsuiták annak a lelkiségnek a jegyében kapunk képzést, amelyet Loyolai Szent Ignác dolgozott ki és foglalt össze a Lelkigyakorlatokban. Egész lelkiségi programjának egyik végső következtetése és legmagasabb rendű eszménye, hogy az embernek mindenben tudnia kell megtalálni Istent. A természet szemlélése kitüntetett módja ennek. Ezzel is magyarázható, hogy a jezsuita rendben már kezdettől fogva jelen van a csillagászat. Szent Ignác harminc napra tagolt lelkiségi programjának végén a szeretet elnyerésére irányuló szemlélődés kap helyet. Ignác szerint az embernek látnia kell, hogyan teremti meg Isten a világot, hogyan teremti folyamatosan és állandóan, létet és formát adva mindennek. Ignácnál természetesen lelkiségi gyakorlatról van szó, de a természettudomány terén is ugyanezt műveljük. Nálam ez a két szféra nagyon szorosan összekapcsolódik egymással.

(A Paul Gabor jezsuita csillagásszal készített beszélgetés teljes terjedelemben a Vigilia júliusi számában olvasható.)
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés