Falcsik Mari

Fölszabadulás


Ma először álmodtam valami fölszabadulás-
félét, bár a körülmények igen gyanúsak voltak.
Anyával és nővéremmel fejtől-lábtól aludtunk
egy ágyban: fejjel a fal felé anya, ahogy szokott,
megfésülve, hálóingben, rendben fölkészülve
az éjszakára, mi ketten meg, felnőtt lányai fejjel
a szoba felé, anyaszült meztelen. Anya lángforma,
mandulakörmű kezével kecses mozdulatokat tett
a levegőbe, mint utolsó napjaiban gyakorta, de
mikor kérdeztem, mit mutat, a barna fürtökkel
keretezett fiatal arca nézett vissza rám, és a régi
élénk-derűs szopránja válaszolt: Csak valami szépet.
Ettől pajzán jókedvem lett, életes fölindulás támadt
bennem, mély gyönyörre vágyó: anyám meghalt,
és valami szépet mutat nekem, ahogy elhessent,
menjek, ugyanazzal a mozdulattal utat a szépre.

(Falcsik Mari néhány verse a Vigilia februári számában olvasható.)

A szerző fotóját Máté Péter készítette.
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés