Ronald Stuart Thomas – Dicséret

Ronald Stuart Thomas (1913–2000) walesi költő és anglikán lelkész volt. Költészetének központi témája a hit és a vallásosság, de legalább ugyanolyan hangsúlyosan foglalkozott hazája múltjával, hagyományaival, valamint honfitársai hétköznapjaival, gondjaival. Verseiben ritkán alkalmazott megszokott költői eszközöket, és lírájának nyelvezete is gyakran szikár, tárgyilagos; témaválasztása, lényeglátása és küldetéstudata miatt mégsem véletlenül tartják számon a 20. századi walesi irodalom legnagyobb alakjai között. Sokak szerint olyan érzékenységgel volt képes egyszerre bemutatni és megszólítani az úgynevezett néplelket, hogy méltán emlegetik a „walesi Szolzsenyicinként”. Egész munkásságára egyszerre jellemző a kikezdhetetlen hit, a kérlelhetetlen őszinteség és a honfitársainak szóló szeretetteljes buzdítás.

Dicséret


Dicsérlek, mert
egyszerre vagy művész
és tudós. Ha néha
megrettenek hatalmadtól,
hogy képes vagy
vonalzóval csodát művelni,
hallom, ahogy olyan
dallamot dúdolsz, melyről
Beethoven csak álmodott.
Esővízzel és tengervízzel
skálázol, hajnali és esteli
fények akkordjai szólnak
kezed alatt, megfaragod
az árnyékot, tavasz jöttekor
levelenként fűzöd össze
valami hatalmas vers
strófáit. Minden nyelvet
beszélsz, és egyet sem,
bonyolult imáinkra
egy virág egyszerűségével
válaszolsz, majd, amikor
saját elképzeléseink szerint
alakítanánk, lencse alatt
lázongó vírusokkal szembesítesz.

(Ronald Stuart Thomas verseit a Vigilia szeptemberi számában olvashatják Tóth Bálint Péter fordításában.)
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés