Megjelent a Vigilia augusztusi száma

„Augusztus 6-án kinek ne jutna eszébe a Tábor-hegyi színeváltozás vakító világossága, az a fény, amelynél tisztább és élesebb valószínűleg nem volt még látható az emberiség történetében? A Jézus színeváltozásának alkalmával előtörő fény nemcsak a szemtanúkat rendítette meg, de a későbbi századokban is egész mozgalmak középpontjába került, főként Bizáncban, ahol sokaknak pontosan a Tábor-hegyi világosság meglátása volt a legnemesebb szándékuk. A tiszta, ragyogó, ártatlan és egyértelmű fény vonzereje legalább augusztus elején óhatatlanul megragadja az ember szívét. Ugyanezen a napon viszont véghetetlenül romlott egyidejűséggel a Hirosimára ledobott atombomba vakító fénye is eszébe jut az embernek” – írja Görföl Tibor főszerkesztő „Vakító fény” című vezércikkében. A tanulmányok sorát Bojtos Anita: „Özséb, közöm van Hozzád” című, Boldog Özséb, a pálos rend 750 éve elhunyt, hagyomány szerinti alapítójának alakját megidéző írása nyitja, majd Deák Viktória Hedvig: „Árpád-házi Szent Margit 750 éves lelki öröksége”, Máté-Tóth András: „A szabadság akarásának plurális szövete. Közép-európai felvetések William James ihletében”, Nacsinák Gergely András: „A teológia szabadsága. Gondolatok Khrisztosz Jannarasz könyvének fordítása közben” és Visky András: „»Nem magunktól való«. A szószék paradoxona: az igehirdetés mint performatív aktus” című tanulmányát olvashatják. A folyóirat szépirodalmi részében Iancu Laura és Zsirai László versei szerepelnek, valamint Mátyus Norbert: „Aczélpuska vagy új mű?” című esszéje, amelyben Nádasdy Ádám új Bánk bán-kiadását elemzi. Barna Gábor „A »rémült remények« költője” címmel Antal Józsefről és verseiről ír, és közreadja a nyolcvan éve született katolikus pap, népénekkutató néhány költeményét is. A Vigilia beszélgetése rovatba Vörös István készített interjút Ferenc Győző költő, irodalomtörténésszel.

Az Egyház a világban rovat a Sant’Egidio Közösség „Idősek nélkül nincs jövő!” című felhívását közli Szőke Péter bevezetőjével, majd Pákozdi István írását a Műegyetemi Katolikus Közösségről. A Napjainkban Lukács László emlékezik meg a közelmúltban elhunyt Boór Jánosról, a Dokumentum rovatban Kereszty Rókus közli Boldog Brenner János Anasztáz kiadatlan levelét. A Múltunk és jelenünkben Erős Vilmos: „A szellemtörténettől a »public history«-ig. Ifjabb Iványi-Grünwald Béla történész az emigrációban” című írása olvasható.

A Kritika rovatban Varga Péter András elemzi Tim Crane: „A hit jelentése. A vallás egy ateista szemszögéből” című könyvét, a Szemle rovatban pedig Laurence Freeman: „Belső fény. A tiszta imádságként végzett meditáció”, Dávid Katalin: „Emlékiratok” és „A föld, a tenger és az ég. A bizánci költészet gyöngyszemei” című könyvekről találnak recenziókat. Megújult honlapunkon részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés