Megjelent a Vigilia májusi száma

„A világjárvány szinte laboratóriumi körülmények között világított rá a polarizáltság kortárs jelenlétére. Egyaránt hallhatóak olyan hangok, melyek szerint a járvány elmúltával semmi sem lehet többé olyan, mint korábban, és olyan vélemények, melyek szerint a társadalmak túl restek a változáshoz. Egyesek szemében csekély mértékűek az ismereteink a helyzetről, mások szerint felesleges túl sok szót vesztegetni rá. Szinte divattá vált annak emlegetése, hogy a nyilvános vitákban alig jutnak szerephez az egyházak, de ekkor máris jelentkeznek azok, akik a hétköznapokban tanúsított karitatív egyházi helytállásra mutatnak rá. (…) Nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történne, és nem élhetünk úgy, mintha minden megváltozott volna. A helyzet talán nem is önmagában jelentős, hanem azért, mert ijesztő és nagyszerű dolgokra világít rá az emberi együttélésben, csodálatos lehetőségekre és félelmetes rákfenékre az emberi kultúrában. Hogy tanulékonyságot hoz-e magával, azt nem egyhamar lehet majd megmondani” – írja Görföl Tibor főszerkesztő „A polarizáltságról” című vezércikkében.

Ádám Péter: „Tocqueville és a vallás” című írása vezeti be a fordításában közölt, Alexis de Tocqueville: „Amerikai demokrácia” művéből vett részletet: „Hogyan szolgálják a demokratikus érzelmek a vallást az Egyesült Államokban”. Ezután Prohászka László: „Zsákodi Csiszér János egyházművészeti alkotásai” című tanulmányát olvashatják.

A Vigilia beszélgetése rovatba Bodnár Dániel készített interjút Kárpáti Tamás festőművésszel.
Az Egyház a világban rovat Kiss Gábor: „Szinodalitás 2.0?”, a Múltunk és jelenünk pedig Szabó Ferenc: „Baráti emlékezés Rónay György hajdani főszerkesztőre” és Tusor Péter: „Főúri befolyás és egyházi autonómia (Nemzeti zsinatok, 1638, 1648)” című írásait közli.

A folyóirat szépirodalmi részében Bertók László, Fecske Csaba, Juhász Anikó, Aczél Géza és Fűri Mária versei, Györffy Miklós: „A világ romantizálása” című, Peter Handkéról szóló tanulmánya, részlet Horváth Viktor fordításában John Milton: „Elveszett Paradicsom” című művének 4. énekből, Péti Miklós: „Változatos látvány, boldog vidéki székhely” című, Milton „Elveszett Paradicsom”-át elemző tanulmánya és Görföl Tibor: „Robert Lax és az ártatlanság költészete” című esszéje olvasható.

A Kritika rovatban Szatmári Györgyi ismerteti Cziglányi Zsolt: „Az Ószövetség története” című könyvét, a Szemle rovatban pedig Jeges Mirjam OCD: „Árnyékában kívántam élni”, Ritoók Zsigmond: „Homéros Magyarországon”, Sándor Iván: „Amit a szél susog”, Závada Pál: „Hajó a ködben” és „A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka” című könyvről találnak recenziókat.

A Vigilia megújult honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés