A karizmák és a karizmatikus megújulás

Kunszabó Zoltán


Ahhoz, hogy végül eljussunk a karizmák teológiájáig, meg kell vizsgálnunk az újjáteremtett ember páli leírását, amely a karizmákról szóló tanítás kiindulópontja. A keresztény ember új, Szentlélekben megalapozott egzisztenciát nyer. A Lélekben élt élet a hit, a megtérés és a keresztség által elnyert újjászületés gyümölcse. Az ember azáltal lesz új teremtménnyé, hogy Krisztus Lelke áthatja emberségét, és új horizontot, új célokat, új erőt ad az életének. A katolikus karizmatikus megújulás tagjai, akiknek nagy része felnőttkori megtérő vagy „visszatérő”, saját tapasztalatával igazolják vissza a változás drámai mivoltát és Szent Pál alábbi elemzésének pontosságát.
A páli leírásból, az Apostolok Cselekedeteiben tükröződő gyakorlatból és a karizmatikus megújulás tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy az egyszer megkapott karizma nagyon gyakran állandósul a testvérek életében. Így lesz a prófétáló személyből próféta, a tanítást átadóból tanító. Az ajándék kötelez: mivel a karizma szolgálatra adatik (1Kor 12,7), hűséges gyakorlásuk, a végzésükhöz szükséges imádságos és intellektuális felkészülés elengedhetetlen. Sok karizma elhal vagy szunnyad, mivel elmélyült gyakorlásukhoz rengeteg idő, energia és áldozat lenne szükséges.
A karizmák léteznek, minden hívőnek adatnak, mindenkinek különbözőek adatnak, méghozzá különböző mértékben. Ezek közül vannak olyanok, amelyek köznapinak tekintett tevékenységekre irányulnak, mások szokatlan megnyilvánulásokkal járnak. Valamennyi a Szentlélekből fakad és valamennyi hasznos, ha megfelelő módon és megfelelő rendben használják őket. A karizmák összehangolását ugyancsak a Szentlélek végzi, az apostoli, illetve közösségi vezetésen keresztül. Ez azt is jelenti, hogy a karizmákat meg kell tisztítani az emberi gőgből és önigazolásból fakadó túlzásoktól.

(Az írás teljes terjedelemben a Vigilia májusi számában olvasható.)
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés