Az egyedüli áldozat szerepéhez senkinek nincs joga

Patsch Ferenc jezsuita a járványhelyzetről

Egy jezsuita rendtársam, aki bioetikát tanít a római Gregoriana egyetemen, és maga is orvos, elmesélte, hogy mennyire megrendítette, amikor a napokban kezébe került azoknak az olasz orvosoknak a névsora, akik életüket vesztették a járvány első heteiben. A lista már akkor 50 fölötti személy nevét tartalmazta és egy 43 éves orvosnő volt a legfiatalabb. Eltűnődtem a hír hallatán, hogy vajon mi vesz rá egy fiatal nőt, vagy egy férfit, hogy kockáztassa, az életét és a veszély ellenére is folytassa a betegek gyógyítását. Úgy tűnik, nemcsak hívő emberek képesek önfeláldozásra. A hit persze óriási segítséget jelent – különösen válságos helyzetekben –, viszont az önzetlen, altruisztikus viselkedés nyilvánvalóan nemcsak a keresztények előjoga. Úgy vagyunk megteremtve, hogy a közösség javát képesek vagyunk többre tartani a saját érdekeinknél – sőt olykor még az életünknél is.
Tudok empatikus lenni azokkal, akiket megrendített a templomok bezárása, hiszen a szentmise az én életemben is „forrás és csúcs”. Mégis mélységesen helytelenítem, ha valaki ideológiai lövészárkokból támadja az egyházat ezen döntés miatt. Az egyedüli áldozat szerepéhez senkinek sincs joga – mindannyian áldozatok vagyunk! Szerintem teológiailag helytelen, premodern gondolkodásra és hamis „ortodoxiára” vall, ha valaki a világot kizárólag a gonosz terepének tünteti fel és elítéli a vele szemben nyitottabb, párbeszédképes egyházi hozzáállást. Ahogy természetesen alapjaiban hibázta el a helyzetet az az elemzés is, amely az egyház súlytalanná válásáról prófétál, és arról, hogy úgymond „eltűnik vallás, felváltja a tudomány”.
Én úgy látom, hogy a vallás mára nagyrészt átgázolt a felvilágosodás tűzpatakján és a 21. század elején megtisztultabb, érettebb hittel áll Isten és az emberek szolgálatában. Az persze érzékelhető, hogy a járvány kitörése váratlanul érte a katolikusokat is, ám végül kikristályosodott valami, amit hitelesnek látok. Egyébként az elbizonytalanodást is meg lehet érteni. Most, amikor a fizikai közelség ellehetetlenült, hiszen a személyes kontaktust tiltották a hatóságok, mintha a legnagyobb erejüktől, az emberközelségtől fosztották volna meg a szolgálattevőket. Az egyház azonban hamarosan mégis óriási vitalitásról és kreativitásról tett tanúbizonyságot! Rengeteg kezdeményezés látott napvilágot, például a világhálón.

(Részlet a Patsch Ferenccel készített beszélgetésből, amely a Vigilia májusi számában olvasható.)
Image
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés