A Vigilia januári számából ajánljuk:

Korunk egyik legnagyobb írója, John M. Coetzee úgy járt némiképp, mint ahogyan nagyra becsült elődje, Dosztojevszkij járt Mihail Bahtyin szerint: akárcsak az orosz regényíró műveit, az övéit is gyakran etikai alkotásokként (a humanista etika meghaladásaként) értelmezik, őt magát pedig (poszthumanista) etikai gondolkodónak tekintik; s az ár is ugyanaz, amit a regényeinek fizetnie kell: „a művek átmonologizálása filozófiára”, az irodalomtudós kifejezésével élve. Mint emlékezetes, az orosz regényíróról szóló könyvében Bahtyin elutasította a szakirodalom „legszélesebbre taposott útját”, az igyekezetet, hogy „a Dosztojevszkij által ábrázolt sokféle tudatot valamilyen egységes világnézet monologikus rendszerébe gyömöszöljék”, hangsúlyozva, hogy az ő polifonikus regényeiben egyenrangú tudatok, világlátások dialógusa zajlik, amelyek felett nem uralkodik a szerzői pozíció. A dél-afrikai regényíró Elizabeth Costello című regénye, e mű „A bölcsésztudományok Afrikában” című fejezete, amelyről a következő oldalakon írok, épp ilyen polifonikus alkotás, a benne megjelenített vitának a témája is dosztojevszkiji, s hősei is épp olyan „ideológus hősök”, mint az orosz előd műveinek a szereplői.

Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés