Egy pontifikátus szellemi háttere
A figyelmes magyar olvasó talán először Walter Kasper bíboros Ferenc pápáról írt rövid bevezető könyvében találkozhatott a „népi teológia” (teología del pueblo) kifejezéssel, amely a latin-amerikai úgynevezett felszabadítási teológia egyik irányzatát jelöli. A római keresztény egységtitkárság egykori vezetője másokkal egyetértésben úgy véli, hogy ez a máig eleven argentin teológiai stílus Róma jelenlegi püspökének gondolkodását és lelkipásztori vízióját alapvetően meghatározza (sok más egyéb hatás mellett). A „nép argentin teológiája” elnevezés Juan Luis Segundo uruguayi jezsuita teológustól származik, de önálló arculattal bíró irányzatként határozta azt meg Gustavo Gutiérrez perui teológus is, akinek neve egybeforrott a felszabadítási teológia hagyományával. A latin-amerikai népek nyomorúságára és a társadalmi igazságtalanságok megfékezésére tekintő felszabadítási teológiai reflexió immáron több mint fél évszázados múltja nem volt feszültségektől mentes, éppen ezért kritikus megismerése sem egyszerű feladat. A hazai teológiai szaklapokban Patsch Ferenctől több ízben is olvashattunk már a felszabadítási teológia történetéről, módszeréről, hangsúlyairól és irányzatairól. Puskás Attila is napjaink teológiai gondolkodását meghatározó fontos tényezőként említette a latin-amerikai felszabadítási teológia maradandó vívmányait. A Ferenc pápára közvetlenebb módon hatással lévő nép teológiájának rövid bemutatását éppen a „teológiai iskola” egyik kortárs tagjának, Carlos María Galli argentin teológusnak a tolmácsolásában ismerhetjük meg, aki 2014 óta tagja a Nemzetközi Teológia Bizottságnak. Nemrégiben pedig Gárdonyi Máté összegezte a nép teológiájának körvonalait – hogy csak a legfontosabb magyar nyelven is elérhető referenciákat említsük.
Jelen tanulmány oly módon szeretne hozzájárulni ehhez a recepciós folyamathoz, hogy az eddig talán kevésbé érintett aspektusokat helyezi elemzése középpontjába. Elsőként a nép teológiájának kontextusát, módszerét, valamint a latin-amerikai felszabadítási teológiához fűződő viszonyát foglalom össze, majd röviden ismertetem három argentin teológus – Rafael Tello, Lucio Gera és Juan Carlos Scannone – életművének vonatkozó munkásságát, amelyek meghatározták a nép teológiájának alapvető profilját. Végül néhány példa bemutatásával azt szemléltetem, hogy az argentin teológia ezen irányzatának alapelvei hogyan jutnak szóhoz Ferenc pápa eddigi tanítóhivatali megnyilatkozásaiban.
(A teljes írás a Vigilia februári, „A katolikus egyház Latin-Amerikában” tematikájú számában olvasható.)
