A katolicizmus helyzete Latin-Amerikában jelentős változásokon ment keresztül napjainkra. A 20. század közepéig (1900–1960) a latin-amerikai lakosság legalább 90 százaléka katolikusnak vallotta magát. A 2014-ben készített, megbízható Pew Research Center felmérése szerint ekkor a felnőttek 84 százaléka állította magáról, hogy katolikusként nevelkedett, azonban felnőttként már csak 69 százalék vallotta magát katolikusnak. Kirívóan magas (50 százalék) a közép-amerikai országok közül Guatemalában, Nicaraguában és El Salvadorban a protestánsok aránya. A katolikus hitet elhagyókat elsősorban a karizmatikus protestáns irányzatok, legfőképpen a pünkösdi egyház nyerte meg magának. A protestantizmus előretörése olyan jelentős Latin-Amerikában, hogy például Kolumbiában a protestánsok 74 százaléka katolikusként nevelkedett, ellenben Panamában csak 15 százalékos ez az arány. A megkérdezettek a vallásváltás indokaként leginkább (81 százalék) az Istennel történő személyes kapcsolatkeresést, az istentisztelet átélhetőségének stílusát (69 százalék), az erőteljesebb erkölcsi hangsúlyt (60 százalék), a többet segítő egyházat (59 százalék) említették. Mindezen indokok a katolikus egyházzal szembeni erős kifogást és az egyházon belül korábban jelentkező problémák továbbélését jelzik. A papok létszámának kérdése, a lelkigondozásban, a hívők mindennapjaiban való részvétel hiánya napjainkban is égető gondok, melyek az egyház elhagyásának gondolatára ébresztették a katolikusok egy részét. Elsősorban az alsóbb társadalmi csoportokban, a falusi környezetben élők bizonyultak fogékonynak a protestáns térítésre.

A vallásváltók mellett meg kell említeni azokat is, akik egyetlen vallási közösséghez sem kötődnek, azaz „függetlennek” definiálták önmagukat. A Pew Research Center felmérése szerint ezen kategória tagjai ateistaként, agnosztikusként vagy nem vallásosként jellemezték magukat. Latin-Amerikán belül Uruguayban a legmagasabb a vallásilag nem kötődő felnőttek aránya (37 százalék), ami hozzávetőlegesen kétszerese a régió bármely más országában élő ilyen személyek arányának. Ezzel szemben Paraguayban mindössze 1 százalékot tesz ki a vallástalanok aránya. A uruguayi kiugró adat magyarázatát az ország történelmében kell keresnünk, a liberális hagyományok itt maradtak meg legerősebben, a szekularizáció Uruguayban bizonyult a legsikeresebbnek. A Pew Research Center előrejelzése szerint 2050-re a világ keresztényeinek csak 22,8 százalékát fogja adni Latin-Amerika (a jelenlegi 40 százalékkal szemben), a keresztények 38,1 százaléka, vagyis a legtöbbje már a szubszaharai Afrikában fog élni.

(A teljes írás a Vigilia februári, „A katolikus egyház Latin-Amerikában” tematikájú számában olvasható.)