Ünnepelni jó. Az ünneplés valamilyen formában kezdettől fogva létezik az emberiség életében, hiszen kiemel a hétköznapokból, felfüggeszti az idő múlását, s azt lehet mondani egy jó ünnepi összejövetel után, hogy „milyen gyorsan elszaladt az idő”. A vallás világában pedig még többet tesz az ünnep, mert belső jellege révén az időtlen isteni szférába emeli az embert, és a kíméletlenül leketyegő kairoszt az „üdvösség idejeként” (2Kor 6,2) megélhető kronosszá teszi.
Lehetséges, hogy hasonló gondolat sugallta Manuel Nin görögkatolikus püspök (athéni exarcha) könyvének „Isten ideje, az egyház ideje” címét, amelyet a bizánci egyház szertartási évéről, ünnepeiről állított össze. Ugyanis amikor az egyházban tartjuk az ünnepeinket, akkor a földi időből kiszakadva egy kicsit az isteni örökkévalóságba lépünk át, „Isten idejébe”. Kissé hasonlít ez ahhoz a gondolathoz, amit a szent ikonok révén állít elénk az egyház: az ikon ablakot nyit Isten Országára. A keleti egyházak éppen ezért ma sem félnek attól, hogy szertartásaikban hosszabban – bár törekedve az emberi lépték megtartására – ünnepeljenek.
Manuel Nin eredetileg olasz nyelven jelentette meg 2011-ben a könyvét. Érdekességként lehet említeni, hogy az eredeti könyvet egykori növendékei fordították magyarra. Ugyanis két évtizeden keresztül vezette rektorként a Pápai Görög Kollégiumot Rómában, így sok mai papunknak volt a nevelője, és ez a kis kötet tavaly karácsonyi ajándék gyanánt látott napvilágot Magyarországon. (…)
Szeretünk ünnepelni. De mennyire más a liturgiáról, a szertartásokról, az ünnepekről az elméleti tudás, mint a gyakorlat, a gyakorlatból merített tapasztalat! Az egyházi év liturgikus ünnepeihez való kötődésünket, az irántuk való szeretetünket ez a könyv a maga remek módszere által elmélyíti. Érdemes ráhagyatkozni, hogy értő módon vezessen végig az egyházi éven, és ezáltal Istenhez emelje lelkünket. A sok-sok ikonnal ellátott könyv mindenki számára kedves lehet, éppen ezért ajánljuk nemcsak a bizánci egyház híveinek, hanem minden, a liturgia iránt bármilyen szinten érdeklődőnek a figyelmébe.

(A teljes írás a Vigilia júliusi, „Görögkatolikusok Magyarországon” tematikájú számában olvasható.)