Lelki termékenység


1922-ben, újév napján lépett be a katolikus egyházba Edith Stein. Ebből az alkalomból Beate Beckmann-Zöller, az Edith-Stein-Társaság elnöke idézte fel a szent alakját.

Szigorú és komoly nő volt, de szinte gyermeki hittel viszonyult az Atyaként megszólított Istenhez. Rendkívül nyílt és éleslátású volt, s mindig határozottan cselekedett. Szembeszegült a nácik faji ideológiájával, amelyre mások sokszor fel sem figyeltek, még a rendtársai sem. Mégis türelmes és bátor tudott lenni, s elviselte a sorsát, anélkül, hogy megkeseredett volna.
Engem különösen foglalkoztat „Szabadság és kegyelem” című írása, amelyet 1921 nyarán vetett papírra, amikor elhatározta, hogy belép a katolikus egyházba. A szövegnek az az alapkérdése, hogy elköteleződhet-e az ember úgy, hogy közben szabad marad. Itt írja le Edith Stein, hogy Isten megáll az ember szabadsága előtt, ugyanakkor tudja a módját, hogyan cselezze ki az embert, s hogyan vegye rá arra, hogy szabadon elkötelezze magát mellette és beengedje az életébe.
Valójában ateista volt, mielőtt megtért volna a katolicizmushoz. Önéletrajzában leírja, hogy fiatal korában tudatosan elhatározta, leszokik az imádságról. Ezt a lépést egyetemista éveiben igencsak támogatták azok a filozófusok és pszichológusok, akiknél tanult. Később megrendült ateista világképe: egyrészt azon keresztények miatt, akikkel találkozott, másrészt azért, mert misztikus tapasztalatai voltak szellemi munkája közben. Filozófiai műveiben be is mutatja ezeket a „vallási élményeit”. Arról beszél, hogy hirtelen úgy érzi, védő és óvó jelenlét veszi körül, de nem tudja megmondani, micsoda; mintha erő áradna belé, bár teljesen „kiégett”. 1918-ban végül lejegyzi, hogy szellemileg eljutott a kereszténység elfogadásáig.
Az én szememben Edith Stein azért is példakép, mert nem hagyta, hogy kedvét szegjék az életében adódó kudarcok. Valójában házasságot akart kötni, de kétszer is visszautasították. Ez igen mélyen érintette, de elviselte. Mivel hitt Jézusban, aki a kudarcból is tud építkezni, és másféle termékenységnek is utat tud nyitni, volt ereje ahhoz, hogy másik útra lépjen. „Lelki anya” lett, ő legalábbis annak nevezte magát: Edith Stein lelkileg lett termékeny, például fiatal zsidó nőknek segített abban, hogy felvegyék a keresztséget. Ez a fajta termékenység, amely életet tud ébreszteni másokban, a mai napig vonzóvá teszi alakját.
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés