Pirk János


1903. július 22-én született Pirk János, a kissé elfeledett, ám annál mélyebb szellemiségű szentendrei festőművész. A római Collegium Germanicum et Hungaricum egykori ösztöndíjasa, a nagybányai művésztelep harmadik generációjának tagja Szentendrén festette meg a legfontosabb képeit. Ezek közül is kiemelkedőek a magvető alakját feldolgozó képek, egy tucat variáns ugyanarra a témára, életnagyságú vásznak, amelyek Van Gogh ilyen témájú képeit idézik. A festmények bibliai vonatkozása nem kétséges. Felesége, a mélyen hívő katolikus író, szőnyeg-, báb- és babatervező Remsey Ágnes volt. A Pirk család pismányi házában gyakran vendégeskedett a közelben lakó Hamvas Béla is. A nagymértű képek mostanáig a családi ház falát díszítették, az oda betérő vendég hirtelen megérezhette a magvető elementáris erejét. Remsey Ágnes magvetőről szóló írását tesszük közzé.

„Aki először szembesül Pirk János műveivel, gyakran csak nehezen fejti meg azt a jelenséget, hogy festészetének bizonyos témái egész életén át ismétlődtek, számtalan variációban. Mindez nála nem témaszegénységre vall, hanem arra a veleszületett érzékenységre, mellyel az élet alapigazságait a mindennapi tényekben is felismerte, melyekhez mindig új és új mondanivalót fűzött.
A legszembetűnőbb ilyen téma a búza élete.
A búza szent növény, mert a föld sarát emberi életet tápláló kenyérré változtatja.
A mindennapi kenyér az élet alapszimbóluma.
A magvető ember az, aki a maga sorsán keresztül a ’mindenki kenyerét’ előhívja a földből. Pirk János képein a fejét gyakran glória veszi körül, mert a fölkelő nap már a földeken találja. A mag, amit szór, sok képén szintén aranyfényt sugároz. Egy befejezetlen, vázlatos képén például a hatalmas lendület, ami a karját felemeli a szent kötelességhez, a távoli hegy erejével olvad össze, vele azonos hegylánccá. A magvetőt néha robosztus hősnek ábrázolja, néha súlyos terhet hordó embernek. Néha csak káprázatnak, az anyaföld fölött vibráló fényekben.
E hármas metamorfózis:
a kenyérré magasztosult föld,
az emberré magasztosult kenyér,
a káprázattá magasztosult ember
az ő művészetének alapértéke.”

(Pirk Ambrus – Pirk László [szerk.]: Pirk János, Centenárium 2003, Mesternyomda).
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés