Az egyszerűség


Ahogy öregszem, egyre gyakrabban jut eszembe az apám. Egyszerű ember volt, kőműves, aki Istennek és a családjának élt. Semmi álnokság nem volt benne: amilyennek mutatta magát, olyan is volt. Remélem, nem vagyok nagyon más, mint az apám. De már hallom is az ellenvetést: a hozzá hasonló egyszerű embereknek könnyű volt egyszerűnek lenniük, mivel sokkal kevésbé bonyolult korban éltek, mint mi.

Nem vagyok azonban teljesen meggyőződve róla, hogy a világ, amelyben apám élt, kevésbé volt bonyolult, mint a mai. Hogyan lehetne egyáltalán megbizonyosodni erről? Gyerekkorában az apám lóháton ment iskolába. Fiatalkorában hozzá kellett szoknia, hogy autók népesítik be körülötte a világot. A maga módján minden kor és minden világ bonyolult. És ezért minden kor és minden világ azt igényli, hogy megtanuljuk az egyszerűséget. Az egyszerűségnek ugyanis nem a bonyolultság az ellentéte, hanem a képmutatás és a mesterkéltség.

Azt hihetnénk, az egyszerűség erénye abból fakad, hogy hitelesek akarunk lenni, de az én apámban semmi efféle vágy nem volt. Azért volt egyszerű, mert nem akart más lenni, mint ami megadatott neki. Az egyszerűség abból fakad, hogy elégedettséggel tölt el annak tudata: jót akarunk, és jól is akarjuk. Apám azt akarta, hogy jó munkája legyen, olyan, amely révén keresztény ember, férj és apa lehet. Az egyszerűség erénye elsősorban azokat jellemzi, akiknek nem kell igyekezniük azon, hogy önmaguk legyenek. A bátraknak például egyszerűen bátraknak kell lenniük, máskülönben kénytelenek bizonyítani a bátorságukat, s akkor nyomban vakmerőek lesznek, nem pedig bátrak.

Hogyan lehet elsajátítani az egyszerűséget? Úgy sejtem, akkor tudunk egyszerűek lenni, ha jó munkát végzünk. Aligha volt véletlen, hogy az apám kőműves volt. Nemcsak azért volt jó munkája, mert a kőművesség önmagában véve jó, hanem azért is, mert a munkája olyan értéket hozott létre, amely nélküle nem lett volna elérhető. Az egyszerűség, a jó munka végzéséből fakadó elégedettség abban nyilvánul meg, hogy az ember nyíltan és egyszerűen beszél a foglalkozásáról, ha megkérdezik, mivel foglalkozik. Amikor az apám azt mondta, hogy kőműves, arra gondolt, hogy pontosan ugyanúgy rakja egymásra a téglákat, ahogyan általában is életének minden percében él.

Ma nem azért nehéz egyszerűen élni, mert bonyolultabb a világunk, hanem azért, mert egyre több terület között oszlik meg az életünk. Sokan azt hiszik, hogy amit életük egyik területén tesznek, annak nincs köze más területekhez. Így azonban senki sem lehet egyszerű.

A hegyi beszédben Jézus azt mondja, hogy az igenünk legyen igen, a nemünk nem. A nyílt beszéd és az egyszerűség összetartozik. Valami nagyon szépet sugároznak magukból az egyszerű emberek, mert megtanulták (és az ég madarai is ezt tanúsítják), hogy az Istenbe vetett bizalom olyan életet kínál, amely máskülönben lehetetlen.

(Stanley Hauerwas erényekről szóló könyvének az egyszerűségről szóló fejezetéből)
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés