Megjósolható-e a vallás jövője?

Hans Joas előadásának második része


Ha tehát a világméretű példák tükrében a vallás térvesztése nem magyarázható a modernizálódással, más tényezőket kell keresnünk annak magyarázatára, miért szorul vissza a kereszténység a nyugati világ egyes területein. Erre vállalkozik az úgynevezett politikai vallásszociológia, amely az emberek valláshoz fűződő viszonyát nagy társadalmi és politikai kérdésekkel hozza összefüggésbe: ilyen például a szociális vagy a nemzeti kérdés, a demokrácia vagy a női emancipáció kérdése. Bizonyos területeken egymás szomszédságában találunk rendkívül vallásos és rendkívül vallástalan térségeket, és ilyen esetekben azt érdemes megvizsgálnunk, milyen válaszokat adtak az adott vallási közösségek egy-egy kor égető társadalmi kérdéseire: a vallás megítélését nagyban befolyásolja, hogy a vallási közösségek miként viszonyulnak a kor legfontosabb problémáihoz. Szó sincs arról, hogy csak a nagy társadalmi kérdések lennének mérvadóak a vallások szempontjából, hiszen a vallásoknak tényleges önállóságuk van. Ám az emberek nemcsak annak függvényében tartoznak vallási közösségekhez, hogy elfogadnak-e bizonyos hittételeket, hanem egész világlátásukkal együtt tartoznak valahová: ha pedig bizonyos kérdésekben másként kezdenek vélekedni, mint korábban, azzal a vallási közösséggel is szakíthatnak, amely az adott kérdésben velük ellentétes állásponton van. Más folyamatok is érdekesek. Nagy-Britanniában például a férfiak ugyan távol maradtak a templomoktól, de ez nem jelentkezett az egyházból való kilépések számában, mert a templomba járó nők ellensúlyt tudtak képezni; amikor viszont a hitetlenség „feminizálódott”, azaz a nők is elfordulni kezdtek a kereszténységtől, lavinaszerű kilépési hullám kezdődött.

Max Weber a varázstalanodás fogalmával írta le azt a világtörténelmi folyamatot, amely a zsidó prófétáktól és a görög filozófiától kezdődött, s lényegében előkészítette a modern szekularizálódást. Csakhogy a fogalom pontatlan és téves, mert egy kalap alá vesz eltérő folyamatokat (a mágia, a szakralitás és a transzcendencia eltűnését), azt a hamis benyomást kelti, hogy egyenes vonalú világtörténelmi folyamattal állunk szemben, jóllehet három különböző és hullámzó természetű folyamattal van dolgunk. A feladatunk ezért csak az lehet, hogy a mágikus szemléletmód, a szakralitás és a vallás sokszor eltérő irányú erősödési és gyengülési nyugati folyamatait részletesen megvizsgáljuk, hangsúlyozta A szent hatalma című, a weberi vallásértelmezéshez képes alternatívát nyújtani kívánó új könyvére utalva Hans Joas.
Image

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés