Liturgiatudósok vitája a „magánmisékről”

Az elmúlt napokban három liturgiatudós, Albert Gerhards (Bonn), Benedikt Kranemann (Erfurt) és Stephan Winter (Münster) éles bírálattal illette azt a koronavírus terjedése miatt bevezetett intézkedést, hogy katolikus papok a hívek jelenléte nélkül (sine populo) mutatnak be szentmisét, amelyet az interneten közvetítenek.
A három teológus fő kifogása, hogy a II. Vatikáni zsinat szerint a szentmise Isten egész népének közös cselekvése, a papok nem „sajátíthatják ki” a liturgiát, s a „magánmise” gyakorlata ellentétes a zsinati egyházképpel. A szerzők azt javasolják, hogy a járvány idejére az egyház általában is függessze fel az Eucharisztia ünneplését, s a hívő katolikusok csak a közös imádságban és a Szentírás olvasásában alkossanak egységet.

A felvetésre Helmut Hoping freiburgi teológus, állandó diakónus válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a magánmise kifejezés eleve helytelen, mivel sem a zsinat, sem az egyházjog nem ismeri. A nép nélkül bemutatott szentmisék ráadásul nem hasonlíthatók a futószalagon végzett középkori egyéni misékhez, hiszen kézzelfogható veszélyhelyzetben a hívek helyett és a hívők javára valósulnak meg, ráadásul az Eucharisztiát mindig is ünnepelték olyanok javára, akik fizikailag nem tudtak részt venni a szertartáson. Hoping végkövetkeztetése szerint a közvetítés formájában elérhető, a hívő nép nélkül bemutatott szentmiséket csak azok illetik bírálattal, akik a zsinati teológiával kapcsolatos kifogásaiknak akarnak teret nyerni, de csak szelektíve hajlandók olvasni a zsinati szövegeket.
Image
Image
A képen Helmut Hoping.
Címlapkép: © picture alliance/Christophe Gateau/dpa

Vigilia Facebook oldala

Design by PrioriWeb

Copyright @2019 Vigilia Kiadó. Minden jog fenntartva.

Keresés