Paul Richard Gallagher, a szentszéki államközi kapcsolatok titkára (a Vatikán "külügyminisztere") a február 17. és 20. között tartott müncheni biztonságpolitikai konferenciáról (a legrangosabb ilyen világeseményről) a Vatikánba visszaérkezve adott interjút az „America” című jezsuita folyóiratnak. Az interjú válaszaiból idézünk.

Aki azt állítja, hogy a háborúnak Oroszország fennmaradása a tétje, tévesen értelmezi az elmúlt évek geopolitikai eseményeit. Nem látom, hogy Oroszország különösebb fenyegetésnek lett volna kitéve 2022. február 24-e előtt. Most viszont veszélyben van, mert az orosz agressziónak ellen kell állni.

Téves olvasata a helyzetnek, hogy a Nyugat eltökélte volna magát Oroszország megtörésére vagy elpusztítására. Talán volt ellenállás az orosz politikával és az orosz stratégiákkal szemben, de nem hiszem, hogy a Nyugaton bárki ki akarta volna iktatni Oroszországot. Miután elkövették ezt a szörnyű inváziót, persze már másként fest a helyzet.

Nagyon kedvezőtlen hírnek tartom, hogy Oroszország már nem kíván részt venni a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos új START Egyezményben. Az elmúlt években hatalmas mértékben csökkent a nukleáris konvenciók és egyezmények tekintélye, és most újabb szög, talán az utolsó szög verődik a koporsóba. Úgy vélem, hogy meg kell próbálnunk újraéleszteni az atomsorompó egyezmények szerkezetét. Mégpedig azért, mert a nukleáris fegyverekkel rendelkező világ veszélyes világ, kevésbé biztonságos világ. A Szentszék részéről az új fejlemények azt hozzák magukkal, hogy még elkötelezettebben támogatjuk: ne legyenek atomfegyverek a világon. Az atomenergia békés felhasználását természetesen elfogadjuk.

A müncheni konferencián nem sok esély mutatkozott a békére. A Szentszéknek részben az a szerepe, hogy megőrizze a reményt, a béke reményét. De úgy vélem, a hangsúly, ami pedig Ukrajnához kötődik, továbbra is az ellenálláson van, a katonai győzelmen, és az ukrán győzelem után majd elgondolkodhatunk a békéről. Nem hiszem, hogy lehetne most békéről beszélni katonai megoldás előmozdítása nélkül.

Támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Ugyanakkor elismerjük, hogy az ukrán nép szabad, és joga van a szabad önrendelkezésre. Ez nem azt jelenti, hogy Zelenszkij elnök és kormánya nem hozhat a békekötés irányába mutató döntéseket, hiszen ez az ő dolguk. Nekünk viszont az az álláspontunk, hogy itt és másutt egyaránt mindig megvédjük az országok szuverenitását és területi sérthetetlenségét.

Ferenc pápa számára az az eszményi forgatókönyv (ha Kijevbe és Moszkvába egyaránt ellátogathat), de pillanatnyilag nincs szó erről. Az ukránok rendszeresen hívják, de Moszkva részéről nincs jele a meghívási készségnek.

A kapcsolataink továbbra is megvannak. Ukrán parlamenti képviselőknek a napokban találkozóik voltak a Vatikánban. Kapcsolatokat tartunk fenn a kijevi nunciuson és a Szentszék ukrán nagykövetén keresztül. Ami az oroszokat illeti, ott van a moszkvai nuncius, és kapcsolatban állunk a szentszéki orosz nagykövettel. Ennél több nem igazán adódik Oroszországot illetően, de azért vannak kapcsolataink.

Igazságos békét az jelentene, ha az oroszok kivonulnának Ukrajna területéről. Igen, a béke véget vetne az ellenségeskedésnek, és a békéhez arra lenne szükség, hogy bizonyos mértékű tárgyalások folyjanak valamilyen szerződés, de legalább fegyverszünet érdekében.