Vigilia könyvek - Filozófia

Kiadás éve: 2015

Örök körök. A keresztény művészet alaptémáiról

Szerző:
Nóvé Béla
Ár:
2900 Ft
Kiadás éve:
2015

E kis könyvbe zárva öt művészeti esszé várja az olvasót a zsidó-keresztény hitvilág és kultúrkör évezredes alaptémáinak újrafelfedezésére. Miféle spirituális és evilági hangsúlyváltásokról tanúskodik a „Jessze fája” motívum kánonja; az „első pár” alapmintája a Genezis-ábrázolásokban; a vakok egymásba kapaszkodó, szolidáris alakzata; a „Utolsó vacsora” jelenetek ülésrendje vagy a körtánc- és körlánc-alakzatok gazdag jelképvilága a folklórtól a Dante-illusztrációkig? Mindezen töprengeni korántsem öncélú passzió, inkább megkerülhetetlen önismereti gyakorlat korunkban, amely egyre inkább az individualizált tömeglét nyomasztó partikularitásába vész, s a kollektív tradíciók üzenetét nemhogy továbbadni, lassan elemi fokon megérteni sem képes.

Verbum - Vigilia

Kolozsvár - Budapest


Kiadás éve: 2014

A hit választása. Milyen jövője lehet a kereszténységnek? | Mai keresztény gondolkodók sorozat, 8. | AKCIÓS ÁRA: 1000 FT

Szerző:
Hans Joas
Ár:
2900 Ft
Kiadás éve:
2014

Hans Joas 1948-ban született Münchenben. Korunk egyik legismertebb társadalomtudósa, könyvei és tanulmányai főleg német és angol nyelven jelentek meg.

Hans Joas a globális világ összefüggésében jelentkező vallási folyamatokat és a kereszténység várható jövőbeli fejlődését vizsgálja könyvében. Bírálja azt a vélekedést, hogy a modernizálódás szükségképpen együtt jár a szekularizálódással, vagyis a vallás kivonulásával a nyilvánosság színtereiről. Konkrét szociológiai tények segítségével mutatja be, hogy ez az állítás megalapozatlan és egyoldalú. Másrészt viszont arra mutat rá, hogy az emberi erkölcsösségnek nem csak vallási gyökerű motivációi vannak, vagyis a vallás visszaszorulása nem egyenértékű az erkölcs visszaszorulásával. A kereszténység helyzetének megítéléséhez azt a tényt választja alapul, hogy a modern társadalmakban megnőtt a választási lehetőségek száma, s ezzel együtt a hit melletti döntés is csupán az egyik formája az egyéni élet megszervezésének.

Részletesen elemzi a szekularizálódás folyamatát, a modernizálódásról alkotott különböző felfogásokat, vizsgálja a vallás nyilvános szerepének alakulását, a vallás és az erőszak viszonyát, s felvázolja, hogy az ezredforduló után kibontakozó tudományos és társadalmi folyamatok tükrében a keresztény egyházaknak hogyan lehetne megszervezniük életüket. Árnyalt és kritikus elemzései olyan gondolkodókat is megszólaltatnak, akik eddig kevésbé ismertek Magyarországon.

Fordította: Görföl Tibor
Sorozatszerkesztő: Lukács László
Mai keresztény gondolkodók sorozat, 8.  
224 oldal
ISBN 978-963-9920-42-2
ISSN 2060-1816
 
A könyv megjelenését az NKA támogatta.
 

 


Kiadás éve: 2010

A felejthetetlen és a nem remélt | Mai keresztény gondolkodók sorozat, 3. | AKCIÓS ÁRON: 800 FT

Szerző:
Jean-Louis Chrétien
Ár:
2500 Ft
Kiadás éve:
2010

Jean-Louis Chrétien költő, eszmetörténész és filozófus 1952-ben született Párizsban, jelenleg a Sorbonne filozófia tanszékének professzora. A Dominique Janicaud által bevezetett terminológiával élve – Jean-Luc Marion és Michel Henry mellett – Chrétient is a „francia fenomenológia teológiai fordulatának” meghatározó képviselői közé sorolhatjuk. A filozófus 1980-ban publikálta első könyvét, azóta mintegy huszonnégy könyve jelent meg, melyek a metafizikai-teológiai hagyomány alapvető fogalmait és a bennük levő még feltáratlan lehetőségeket, összefüggéseket vizsgálják. Jelen könyvében a felejtés és az emlékezés, illetve a remény kérdését elemzi filozófia- és teológiatörténeti összefüggésekbe ágyazva.

Fordította: Cseke Ákos

 

 

 

Sorozatszerkesztő: Lukács László

Mai keresztény gondolkodók sorozat, 3.      

171 oldal

ISBN 978-963-9920-09-5

ISSN 2060-1816

 


Kiadás éve: 2007

A misztérium bölcselete. Válogatott írások | XX. századi keresztény gondolkodók sorozat, 17. | ELFOGYOTT

Szerző:
Gabriel Marcel
Ár:
1900 Ft
Kiadás éve:
2007

Gabriel Marcel (1889–1973) a 20. századi francia filozófia meghatározó alakja volt, akit általában a „keresztény egzisztencializmus” legfőbb képviselőjének tekintenek, jóllehet ő maga a neoszokratizmus megjelölést részesítette előnyben. Agnosztikus zsidó családból származott, majd 1929-ben megkeresztelkedve belépett a Római Katolikus Egyházba. Martin Heidegger Lét és idő című munkájával egy évben jelent meg korszakalkotó jelentőségű Metafizikai naplója, amely megalapozta és kijelölte gondolatvilágának későbbi fejlődését. Nem alkotott elvont filozófiai rendszert, hanem a konkrét emberi létállapot alapvető problémáit, illetve a problémák világát meghaladó ontológiai misztériumot kutatta. Részletesen elemezte például az interszubjektivitás, a jelenlét, a teremtő hűség, a birtoklás, a rossz és a halál kérdéseit. Egész életművében azt hangsúlyozta, hogy az emberi életben rejlő misztériumok végső vonatkozásukban a legfőbb titokra: a keresztény kinyilatkoztatásra mutatnak.

Jelen kötet válogatás Gabriel Marcel Du refus à l’invocation (1940) című könyvéből, amelyet később Essai de philosophie concrète (1967) címmel tett közzé. A tizennégy tanulmányból könyvünk nyolcat tartalmaz, amelyekhez hozzávettük Az ontológiai misztérium tételezése és konkrét megközelítései (1933) című, korszakalkotó jelentőségű írását.

Sorozatszerkesztő: Lukács László

XX. századi keresztény gondolkodók sorozat, 17.

193 oldal

ISBN: 9789637964855

ISSN: 1216-996X

ELFOGYOTT!


Kiadás éve: 1998

Szerencsétlenség és istenszeretet | XX. századi keresztény gondolkodók sorozat, 13. | ELFOGYOTT!

Szerző:
Simone Weil
Ár:
690 Ft
Kiadás éve:
1998

A huszadik század legnagyobb katolikus gondolkodói, teológiai eszmélkedői és misztikusai közé tartozó Simone Weil egészen távolról közeledett a katolikus valláshoz, és az egyházba sem lépett be, nem keresztelkedett meg, valamiként úgy érezte, hogy őt Isten a "küszöbre" állította. Ennek ellenére a legnagyobbak közt tartja számon a katolikus egyház is, a vallásfilozófiai irodalom is. A filozófiával, filozófiatanítással, kétkezi munkások közt való munkálkodással, a második világháború idején a frontvonalban való elsősegélynyújtással és betegmentéssel, -ápolással foglalkozó, az ellenállásban is szerepet játszó Weil mintegy magától jutott el az Istenszeretet csúcsaira, a misztikus látomásokhoz és a katolikus hit alapkérdéseinek újragondolásához. A most megjelent kötet az "érett" Weil legfontosabb írásaiból, cikkeiből, töredékes naplófeljegyzéseiből, leveleiből nyújt arányos és gazdag válogatást. Az írások Isten és teremtés, Isten és ember viszonyával foglalkoznak, legújszerűbb (és szinte eretnekgyanús) gondolatai azok, amelyek a teremtést és a passiót (Krisztus szenvedéstörténetét) kapcsolják össze. Weil szerint Isten már a teremtéssel szenvedést vett, vállalt magára, hisz lemondott önmagában álló tökéletességéről, helyet engedett mintegy a középszerű vagy még kisebb embernek, lényegében a semminek, annak a lénynek, amelynek a legnagyobb távolságot kell legyőzne, hogy Isten lemondó, és épp e lemondás által végtelen és végtelenül intenzív szeretetét "fogadni" tudja, e szeretetben vele eggyé váljék. A súlyos gondolattömböket görgető, a klasszikus misztikus irodalom sajátosságait újszerűen felmutató művek - a vallásos gondolkodásban járatos, a misztika iránt érzékeny olvasóknak, természetesen nemcsak hívőknek ajánlhatók.


kapcsolat | impresszum | belépés